Kohéziós pénzek: betelt a pohár a nagyoknál?

A fejlettebb államok nem bíznak a kisebb tagországok kormányaiban, ezért szeretnék látni, hogy mire költik a támogatásokat - állítja Pogátsa Zoltán közgazdász.

A fejletlenebb uniós régióknak szánt brüsszeli pénzek csökkentése ellen tiltakozik 16 tagállam, köztük Magyarország is. A közös álláspontról a román fővárosban egyeztek meg, miután kiderült: a következő brüsszeli költségvetési időszakban a gazdagabb tagországok kevesebbet áldoznának a szegényebb térségek felzárkóztatására, mint eddig.

A fejlettebb államok döntése mögött az állhat, hogy nem bíznak a kisebb államok kormányaiban, szeretnék látni, hogy mire költik a pénzeket – jelentette ki az m1 Az Este című műsorában Pogátsa Zoltán. A közgazdász korábban a Közbeszéd című műsorban kifejtette: a kohéziós támogatások az unió teljes kibocsátásának mintegy 0,3 százalékát adják, ami ugyan nem tűnik egy nagy összegnek, de egy szegényebb ország számára jelentős.

A közgazdász emellett úgy véli: a Széll Kálmán Terv 2.0 meggyőzhette az Európai Bizottságot, mert a kormány kemény vállalásokat tett, hogy tartani tudja a deficitcélt. Ha sikerül megfelelni a tervezett kritériumoknak, akkor nemzetközi összehasonlításban egy átlag feletti teljesítményt is elérhet az ország – fogalmazott a szakértő. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban megjegyezte: a kabinet úgy csökkentené a munkanélküliséget, hogy lefaragja az adókat, és leépíti a munkanélküli támogatást. Ezzel rászorítja az embereket a munkaerőpiacra – tette hozzá. 

A minimálbér emeléséről úgy nyilatkozott: eddig kétszer emelték jelentős mértékben a minimálbért Magyarországon, ám ennek egyik szektorban sem volt komolyabb hatása. Nem vetette vissza a munkaerőpiacot, ugyanakkor sokaknak a létminimumhoz emelte a jövedelmét, ebből a szempontból pozitív hatása volt – emelte ki a közgazdász. Arra a kérdésre, hogy meddig bírja az ország az IMF-védőháló nélkül, a szakértő úgy válaszolt: elvileg hosszú ideig fenntartható a jelenlegi állapot, ugyanakkor a védőháló nélkül jelentős mértékben gyarapodna az államadósság. A kormány ugyan elkötelezett a tárgyalások mellett, de szeretné érvényesíteni a saját érdekeit is – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

A katonaságra is szükség lehet Görögországban? 

Görögország helyzetét értékelve Gálik Zoltán és Pogátsa Zoltán Az Estében abban egyetértett, hogy egyre többen gondolják úgy: a görögök kilépnek az euróövezetből. Pogátsa Zoltán szerint ez azonban lehetetlen, mert ennek nyomán az emberek külföldre menekítenék a pénzüket, ami ellehetetlenítené a görög gazdaságot. Gálik Zoltán azonban úgy vélekedett: ha a görögök az unióból is kilépnek, akkor a katonaságot bevetve megakadályozhatják a tőkementést.

A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hozzátette: Görögországban jelenleg politikai hisztéria van, mert a gazdaság helyzete nem követeli meg, hogy kilépjenek az euróövezetből. Törékeny pályán vannak, de strukturális reformokkal kezelhető a helyzet – jegyezte meg Gálik Zoltán.