Kiskertek lepték el az amerikai városokat

Egyre többen tartanak tetőteraszukon csirkét, kecskét vagy méheket.

Egyre nagyobb divat az Egyesült Államokban az egészséges étkezés és a környezetkímélő életmód. Ennek egyik leglátványosabb példái a gomba módra szaporodó városi zöldségeskertek, amelyek zölddé teszik az iskolák, templomok kertjeit, elhagyatott parkolókat, sőt egyes felhőkarcolók tetőteraszait is.

Az urbánus farmok egyik fellegvára San Francisco, ahol számtalan, meglepő helyen megbúvó kis oázis ad friss zöldséget és gyümölcsöt, néhol csirkehúst és tojást is a családi asztalra.

„Mindegy, hogy milyen zónában járunk, ipari, kereskedelmi vagy lakóövezetben, az egy hektárnál kisebb gazdálkodások felállítása mindenhol engedélyezett a városban. Emellett a kertészek el is adhatják a terményüket, attól függetlenül, hol termesztik őket”- mondta Elia Zigas, a San Franciscó-i várostervező szövetség képviselője.

A városi gazdálkodók a növénytermesztés mellett az állattenyésztésre is összpontosítanak, egyre többen tartanak tetőteraszukon csirkét, kecskét vagy méheket. „Gyakran halljuk, hogy Amerikában az élelmiszerek átlagosan 2500 kilométert tesznek meg a termesztés vagy tenyésztés helyszínétől a családok konyhájáig. Képzeljük el mennyi üzemanyagot spórolhatnánk meg, ha az étel csak 25 métert utazna, amíg a saját kiskertünkből az asztalunkra kerül” - mondta Blair Randall, a Kert a környezetért nevű San Franciscó-i szervezet igazgatója.

„A városi zöldségeskertek másik nagy előnye az, hogy a termelő nagyjából 180 napon át nevelgeti azt a répát, amely később a fazékban köt ki, hadakozik a csigákkal és a hernyókkal, így valódi kapcsolatba kerül a zöldségekkel, és sokkal jobban értékeli a terményeket, mint ha az élelmiszerboltban vásárolná meg azokat” - tette hozzá a környezetvédő.

Ha valaki megunja...

A mozgalomnak azonban hátulütője is van, a városi farmerek lelkesedése ugyanis nem végtelen. Sokan nagy lendülettel vágnak bele abba, hogy veteményessé varázsolják az elhagyatott földdarabokat, iskolaudvarokat vagy tetőteraszokat, a mindennapi munka azonban hamar unalmassá, terhessé válhat, és a nagy reményekkel induló zöldségeskertek sokszor gazzal benőtt parcellákká válnak. Manapság azonban már erre is van megoldás, külön cégek alakultak arra az esetre, ha valakinek átmeneti mezőgazdasági munkásra van szüksége, ha például elutazik, vagy egyszerűen a mindennapi munka utáni fáradtság miatt nem szeretne a palántákkal bíbelődni.

A bérmunkások általában 20 év körüli diákok, akik a mezőgazdaság területén folytatnak tanulmányokat, és az iskola mellett is szívesen foglalkoznak a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel.

A hús nem a boltban terem

A farmélet és az egészséges táplálkozás iránti érdeklődés egyre több amerikai gyermeket is magával ragad, ezért az Egyesült Államokban népszerű nyári táborok számtalan mezőgazdasági programot kínálnak a fiatal résztvevőknek, és munkára fogják a videojátékokra és internetböngészésre szakosodott, gazdálkodásban még avatatlan kezeket. Az Amerikai Táborszövetség felmérése szerint a táborok több mint 80 százaléka közkívánatra kertészkedést, 20 százaléka pedig állattenyésztést és növénytermesztést is kínál a gyerekeknek.

A táborok mottója az, hogy a fiataloknak meg kell mutatni: a hús nem a szupermarketek polcain terem mutatós csomagolásban, és a zöldség sem a csillogó-villogó üzletek padlójából bújik elő. A táborok vezetői szerint sajnos igen sok amerikai nincsen tisztában azzal, hogy valójában mit is eszik, és nem árt, ha a gyerekek jobban megbecsülik a megterített vacsoraasztal kínálatát.