Nem hibázott az ügyészség – szeptemberben áll hadbíróság elé Manning

A WikiLeaksnek szivárogtató katona ügyében nem követett el kötelességmulasztást az ügyészség, ezért nem ejtik a vádakat.

Nem adott helyt az illetékes amerikai katonai bíró a védelem azon kérésének, hogy ejtse a vádakat a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak titkos iratok százezrei kiszolgáltatásával gyanúsított Bradley Manning közlegény ellen, és szeptember 21-ére tűzte ki az ügy hadbírósági tárgyalását.

"A bíróság nem talált bizonyítékot arra, hogy a vád kötelezettségmulasztást követett volna el" - jelentette ki szerdán a hadbíró, Denise Lind ezredes Manningnek a marylandi Fort Meade-ben megtartott, harmadik előzetes meghallgatásán. Manning ügyében várhatóan október 12-én hirdetnek ítéletet.

A közlegény védője arra hivatkozva kérte a védence ellen felhozott 22 vádpont - köztük az ellenség segítésére vonatkozó - ejtését, hogy a katonai ügyészség a bírósági tényfeltárás szakaszában elmulasztotta kulcsfontosságú iratok átadását, és ezzel megsértette a haditörvényszéki szabálykönyvet.

Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási perében a 24 éves Manning, ha elítélik, az ellenség segítéséért életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását). Ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva.

Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le - köztük diplomáciai sürgönyöket -, és átjátszotta őket a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.

Az előzetes meghallgatás során a vád azzal érvelt, hogy eleget tesz a bizonyítékok átadására vonatkozó kötelezettségeinek és hogy a per kezdetéig még mindig van rá idő, hogy anyagot szolgáltassanak a védelemnek.

A háromnapos meghallgatás második napján a bíró ugyancsak elutasította a védelemnek az a kívánságát is, hogy betekintést kaphasson annak a virginiai Alexandriában zajló nagyesküdtszéki eljárásnak a dokumentumaiba, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsák Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. Elrendelte ugyanakkor, hogy vizsgálják meg: azon elhangzott-e olyan tanúvallomás, amely a vádlott védelmére felhasználható lenne.

A vád szerint Manning "segítette" az ellenséget, vagyis az al-Kaidát és a terrorszervezetnek az Arab-félszigeten aktív ágát azzal, hogy "közvetve" - a WikiLeaks portálon keresztül - kommunikált vele. A védelem azt állítja, hogy Manning sohasem lépett közvetlen kapcsolatba az al-Kaidával, nem regisztrált dzsihádista weboldalakra, és nem vitatta meg az amerikai külpolitikai kérdéseit egyetlen olyan személlyel sem, aki kapcsolatban áll az al-Kaidával.