Szabó Máté: Szociális kérdés a hajléktalanság ügye

Az alapvető jogok biztosa elmondta, hogy az ombudsmani tevékenység során korrigálni kell a jogalkotás és jogalkalmazás túlzottan rendészeti típusú hozzáállását.

A hajléktalanok ügye elsődlegesen jóléti, szociális kérdés, a probléma egészét nem rendészeti keretben kell értelmezni - erről Szabó Máté ombudsman beszélt A válság vesztesei projekt műhelybeszélgetésén csütörtökön Budapesten.

Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek igazgatója a Fűtött utca program kapcsán arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzatnak és a Belügyminisztériumnak az volt a szándéka, hogy a közterületi állapotokat megváltoztassák, "a rendet helyreállítsák". A "közterületi rend helyreállításához" elegendő számú, a hajléktalanoknak fenntartott férőhely kell - mondta. Közölte, hogy a programnak köszönhetően ez idáig 641 férőhellyel több áll rendelkezésre, mint korábban, és folyamatban van további 332 hely létesítése. Most úgy látszik, hogy ez elegendő lesz. Úgy véli, figyelembe kell venni azt is, hogy nem tudni, hányan lesznek hajlandók beköltözni a szállásokra, és nem lehet azt sem megbecsülni, hogyan alakul a közterületen a hatósági eszközök alkalmazása.

Pelle József szólt arról, hogy a december 23-án megnyitott, 66 férőhelyes Váci úti szálló harminc nap alatt telt meg. Az első héten beköltözők fele jelenleg is ott lakik - jegyezte meg. A január 31-án megnyitott Aszódi úti szálló egy hét alatt telt meg, 252 embert vette igénybe, 155-en most is ott laknak. Mint mondta, voltak kezdeti félelmeik a programtól, részben a Belügyminisztérium és a rendőrség sajtónyilatkozatai miatt. Példaként említette, hogy a kezdetben felvetődött a "félig zárt" intézmények létrehozása, de ez időközben elhalt. Tartottak attól is, hogy kemény rendőri fellépés következik majd, de ez sem történt meg - mondta Pelle József.

Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a tavaly októberi zuglói "kunyhóbontásról" beszélt. Elmondta, az ügyben kártérítési pert indítottak a kerületi önkormányzat ellen. Az elsőrendű felperes 12 éve lakott a területen egy általa épített kunyhóban, és a bontásban mindene odaveszett. Muhi Erika szerint a bontás károsultjaival szemben semmiféle jogilag szabályozott eljárást nem folytatott le az önkormányzat, és ezért sérült az egyenlő bánásmódhoz való joguk.

A válság veszteseivel foglalkozó ombudsmani projekt központi témája annak a jelenségnek a vizsgálata, hogy a pénzügyi-gazdasági válság súlyos társadalmi feszültségekhez vezet, az állam pedig, miközben forrásainak elapadása miatt egyre több területről kivonul - például az oktatásban, a szociálpolitikában és az egészségügyben -, ezzel párhuzamosan a társadalmi válságjelenségekre a kriminalizálás, a zéró tolerancia eszközeivel válaszol. A társadalomban megjelenik a bűnbakképzés, a kirekesztés, és végeredményben a kiszolgáltatottak, kisebbségi csoportok a közösség szolidaritása és az állam támogatása helyett megbélyegzésre és büntetésre számíthatnak - olvasható az ombudsmani hivatal háttéranyagaiban.