A Roszkozmosz marsi szimulátorként használná az űrállomást

Az orosz űrügynökség azt javasolja, hogy a Nemzetközi Űrállomásra tervezett jövőbeli expedíciók hosszát legalább egy évre bővítsék, így elősegítenék az alacsony Föld körüli pályát elhagyó emberes űrrepüléseket.

Korábban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektben résztvevő országok egyetértettek abban, hogy a komplexumnak 2020-ig működnie kell. A Roszkozmosz úgy hiszi, hogy a fennmaradó időt a hosszú távú, bolygóközi – interplanetáris – repülések szimulálására kellene felhasználni a Földön zajló hasonló kísérletekkel egyetemben, melyek közül a legutóbbi – Mars-500 – tavaly novemberben ért véget.

Ennek során hat önkéntes 520 napot töltött teljes elszigeteltségben egy Moszkva közeli intézményben. A kísérlet teljes marsi utat szimulált oda és vissza. A szakemberek szerint ugyanez a szimuláció sokkal értékesebb lenne, ha az ISS fedélzetén hajtanák végre. A Roszkozmosz repülési programjának vezetője, Alekszej Krasznov elmondta, ő és csapata a kísérlet ISS fedélzetén történő, igazi űrrepülési feltételek közötti megismétlésén gondolkodik.

(Fotó: NASA/EPA)

„A vizsgálat hossza számos, még megfontolás alatt álló opció miatt nyitott. Talán nincs is szükség arra, hogy a legénység egy részét több mint 500 napra elszigeteljük, mint a Földön. A fő cél modellezni a fedélzeti rendszerek önfenntartását, különösképpen a létfenntartó rendszerét.”

A Földön lehetetlen például olyan tényezőket létrehozni, mint a kozmikus sugárzás, vagy a súlytalanság. Ebben a tekintetben az ISS ideális terep lenne az interplanetáris repülések szimulációjára. „Kívánatosabb lenne, ha az ISS használata nemcsak a tradicionális kutatási feladatokat szolgálná, hanem a Holdat és Marsot célzó repüléshez szükséges tapasztalatot és ismeretet is nyújtaná” – mondta Krasznov.

Itt természetesen sok minden függ a partnerektől. Például az amerikai fél nem vett részt a Mars-500 kísérletben, így kérdés, hogy az ISS-en csatlakozna-e a projekthez? Az ötlet emellett további költségeket is jelentene. Mindeközben a NASA megnyirbált büdzséje  miatt kénytelen volt kiszállni az európai vezetésű „ExoMars” projektből.

(Fotó: NASA) 

Az sem egyértelmű, mennyi asztronautának kellene működtetnie a komplexumot a kísérlet folyamán, figyelembe véve, hogy az állomás csak hatfős legénységet képes eltartani.

Egyéves odafenn tartózkodás realisztikus. Az első ISS-legénység landolása után készült videókon az látszódott, hogy az űrhajósok a hosszas súlytalanság eredményeképpen kialakult izomsorvadás miatt nem tudtak menni. Azonban Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov, orosz kozmonauták egy egész éven át maradtak fenn, míg egy másik orosz űrhajós, Valerij Poljakov tartja a világrekordot a leghosszabb űrrepüléssel, mely 438 napot tett ki. Ami az izomsorvadást illeti, a szakemberek szerint sikeresen leküzdhető a fizikai gyakorlatokkal.