EU-büntetés - a kormány keményen reagált

Érthetetlen, hogy miért hagyták figyelmen kívül a tényeket - fejtették ki.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró, mai árfolyamon 142 milliárd forint, Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának (ECOFIN) is meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia.

Jogilag vitatható döntés

A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót". A Magyarországnak szánt kohéziós kötelezettségvállalások 2013-tól történő részleges felfüggesztésére tett mai európai bizottsági javaslat megalapozatlan és méltánytalan – jelentette ki közös közleményében Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő.

Szijjártó Péter - MTI Fotó: Máthé Zoltán

Érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket: Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először – 3% alatt volt 2011-ben és 3% alatt lesz idén is, amellyel a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatjuk magunkénak az Európai Unióban – fejtették ki a szóvivők.

Mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25%-ra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, melyek 0,4%-kal csökkentik a jövő évre várt deficitet, amely így szintén 3% alatt marad. Ezen döntésekről a miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét. Kijelentették: a kormány minden, a vonatkozó uniós elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott.

A Bizottság mai javaslata jogi szempontból is vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót. A tények azt bizonyítják, hogy a kormány gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot.

A kormány természetesen továbbra is készen áll a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

Andor László helyesli a döntést

Egyetért az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésével Andor László EU-biztos, aki méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. Az uniós biztos egy szerdai budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Andor László kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat. 

A pénzügyminiszterek döntenek

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden azt mondta, meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.

Példát statuálnak?

A témáról most kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A közlemény szerint a mindeddig "példátlan" lépés "az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseiből következik, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint abból, hogy elmaradtak a megfelelő lépések".

A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már hiányolta Magyarország hatékony lépéseit, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

A kormánynak kell lépnie

Annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését az uniós döntéshozó-végrehajtó tesület, hogy a további magyar intézkedésekről "egy-két napja" levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és valamivel korábban Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől. Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök beszélt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva.

A finn bizottsági alelnököt a sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a brüsszeli bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak.

Válaszában Rehn megerősítette, hogy nemrég ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig "egy-két napja" Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit.

Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".

Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn.

Az EU eddig még egyetlen esetben sem függesztette fel kohéziós források folyósítását a deficit túlzott mértéke miatt. A sajtótájékoztatón a finn bizottsági alelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004 - vagyis EU-csatlakozásának éve - óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről "kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal". A szabályok szerint "ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is.

A biztos nem volt ott

A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vett részt az Európai Bizottság ülésén, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést hozta meg a testület - közölte Selmeczi Gabriella. A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán.

MTI Fotó: Földi Imre

"Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett" - jelentette ki Selmeczi Gabriella, aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.

KDNP: minősíthetetlen és elfogadhatatlan Andor viselkedése

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint minősíthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Andor László magyar EU-biztos, aki közpénzből fizetett tisztviselő, szerdán nem ment el arra az ülésre, ahol a Magyarországgal szembeni intézkedésekről döntött az EU-Bizottság. A kisebbik kormánypárt közleményében az áll: nem véletlen Andor László magatartása, hiszen Gyurcsány Ferenc jelölte erre a tisztségre. "Megtalálta a zsák a foltját. Ez is a nemzetárulás egyik szocialista formája" - zárul a kommüniké.

Kovács: helytelen volt, hogy Andor nem volt ott

Kovács László szerint Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság szerdai ülésén.

Az MSZP alelnöke az MTI kérdésére szerdai budapesti sajtótájékoztatóján viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ha ott lett volna, Andor László akkor sem szavazhatott volna a javaslat ellen, az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben, a helyes döntést segítve elmondhatnak azonban olyan információkat az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer.

A szocialista politikus - aki Andor László előtt, 2004 és 2009 között uniós biztosként dolgozott - ugyanakkor hangsúlyozta: méltányosnak tartja az Európai Bizottság javaslatát, mivel az az év végéig lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy korrigáljon és elkerülje a pénzügyi szankció életbe léptetését.

Jobbik: ez Magyarország durva megalázása

A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság szerdai döntése a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetőségéről Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Vona Gábor ezt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján mondta, ahol közölte azt is: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a döntés visszavonásához olyan "öncsonkításra" lenne szükség, amely hasonló eredménnyel járna.

Ezért a Jobbik szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktor összehívja az öt parlamenti párt vezetőit és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban. A Jobbik szerint ugyanis csak gyarmati, rabszolga szerep juthat Magyarországnak. A Jobbik elnöke szerint azért is elfogadhatatlan az Európai Bizottság szerdai döntése, mert azután született, hogy a társadalom az elmúlt években jóval ereje felett teljesített az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében.

LMP: a kormány hibája a zárolási javaslat

Az LMP szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. A jelek szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor "ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását (...) javasolja" közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a döntésből nyilvánvalóan megszorítások lesznek.

Jávor Benedek kijelentette, hogy túlzottnak tartanák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedések alkalmazását és bíznak benne, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem támogatják a javaslatot. A frakcióvezető szerint a kormány számára eljött az utolsó pillanat, amikor még visszafordulhat, hiteles, kézzelfogható tettekre van szükség. Szavai szerint a kormány további megszorításokkal válaszol a kialakult helyzetre, megkurtítják a tömegközlekedés támogatását, illetve a gyógyszerkasszát. Nem éri meg tönkretenni ezt a két szolgáltatást, azért cserébe, hogy közben az egykulcsos adóval egyoldalúan támogassák a gazdagokat - jelentette ki.

DK: Orbán Viktornak távoznia kell

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem okozott akkora kárt az országnak, mint Orbán Viktor, ezért a kormányfőnek le kell vonnia a konzekvenciákat és távoznia kell. Molnár Csaba a DK ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján így kommentálta az Európai Bizottság javaslatát.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az EB a szankciót még soha egyetlen országgal szemben sem alkalmazta, de mint mondta, 2006 őszén Orbán Viktor ellenzéki vezetőként éppen ezt szorgalmazta az akkori magyar kormánnyal szemben.

A döntés okaként szolgáló strukturális hiányról szólva a politikus azt mondta, 2006 és 2010 között az egyszeri, vagyis fenntarthatatlan bevételektől megtisztított hiány folyamatosan csökkent, míg 2010 óta 2 százalékról 6 százalékra ugrott.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság azért akart szankciót alkalmazni, mert Magyarország az európai értékekkel megy szembe, a demokrácia alapvető normáit sérti meg.

A képviselő arra kérte a kormányt: tegyen meg mindent azért, hogy a javaslat ne hatályosuljon. Kérdésre válaszolva közölte azt is, a szocialista kormánynak semmilyen felelőssége nincs a mostani döntésben.