Világméretű felháborodás – itthon is tüntettek az ACTA ellen + fotók
Forrás: MTI/Duna Híradó |
2012. február 11. szombat 20:03 |
Tiltakoztak Budapesten és több vidéki nagyvárosban is a hamisítás elleni egyezmény elfogadása ellen. Attól félnek, hogy a jövőben figyelni fogják az ügyfelek adatforgalmát. Januárban az unió 21 tagállama mellett Magyarország is aláírta az ACTA-át.
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény, rövidebb nevén ACTA ellen tiltakoztak Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Az internet szabadságát féltik a januárban aláírt nemzetközi megállapodástól. Attól tartanak, hogy a jövőben a webes szolgáltatók kénytelenek lesznek figyelni az ügyfelek adatforgalmát.
Hackertámadás érte péntek este a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület internetes oldalát. A túlterheléses akció miatt órákig csak nehezen lehetett elérni a honlapot. Ez a szervezet volt az első, amelyik hírt adott az arról, hogy az unió 21 tagállama mellett Magyarország is aláírta januárban az ACTA-át.
MTI Fotó: Marjai János
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás szabályozná világszerte az internetes jogsértések kérdését. Sokan azonban a szabad világháló végét jósolják, ha hatályba lép az egyezmény, ezért világméretű ellenkampányba kezdtek.
Budapesten és több magyar nagyvárosban is tüntettek. A tiltakozók szerint az ACTA összemossa azokat a magán felhasználókat, akik otthon zenéket és videókat töltenek le azokkal, akik kereskedelmi célból kalózkodnak a jogvédett művekkel, például zenékkel és filmekkel. „Lehetővé teszi lényegében, hogy mindenkinek az internetes tevékenységét, mint egy nagy testvér az internet szolgáltató kormányok monitorozzák, figyeljék és lényegében bárkit lecsukhatnának mondvacsinált okokkal” – nyilatkozta a Duna Híradónak Fidrich Róbert, a tüntetés sajtó koordinátora.
A tüntetőket rendhagyó performance-al biztosította támogatásáról az LMP. A Jobbik ifjúsági szervezete pedig azt írta közleményében: az ACTA könnyen az internet cenzúrájához, visszaélésekhez vezethet.
Számos félreértés van az ACTA ügyében. Ezt már a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szakértője mondta a Híradónak. Jókúti András szerint az internetes jogsértések szabályozását segítő ACTA miatt senkinek nem sérülnek a személyiségi vagy emberi jogai. „Nem kötelezhető egyetlen egy internet szolgáltató sem arra, hogy monitorozza az előfizetőknek vagy a felhasználóknak a tevékenységét arra irányulóan, hogy szerzői jogsértéseket nyomozzanak ki, derítsenek fel és felléphessenek ellenük” – mondta Jókúti András.
Jókúti András szerint az ACTA aláírása még nem kötelez semmire. Erről ugyanis előbb a kormánynak, majd az Országgyűlésnek kell döntenie. De még ezt is megelőzi egy társadalmi egyeztetés a civil és szakmai szervezetek bevonásával.
Európa-szerte tiltakoztak
Európa-szerte - így Münchenben 16 ezren, Párizsban több százan, Szófiában közel négyezren - tüntettek szombaton a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Agreement - ACTA) ellen.
A demonstrálók attól tartanak, hogy az egyezmény ellehetetleníti a zenék és filmek internetről történő ingyenes letöltését és fokozhatja az internet állami ellenőrzését.
Ausztriában Salzburgban mintegy ezren gyűltek össze, Németország 60 városában pedig több tízezren, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. A hétvégére meghirdetett nemzetközi tiltakozó kampány szervezői 150-200 ezer résztvevőre számítanak.
Az augsburgi tiltakozás szervezője, a helyi Zöldek vezetője, Matthias Strobel úgy véli, "a legfontosabb bírálat, hogy a megállapodás nem demokratikus, a kulisszák mögött jött létre".
Szófiában közel négyezren dacoltak a mínusz 10 fok körüli hideggel, sokan vonultak a parlamenthez, amelynek jogában áll nem ratifikálni a kormány által már aláírt egyezményt - közölte Trajcso Trajkov gazdasági miniszter.
22 EU-tagállam, köztük Magyarország, január 26-án írta alá az ACTA-dokumentumot, amellyel szemben több országban - főként a fiatalok körében - heves ellenállás bontakozott ki. A bírálók szerint a megállapodás jelentősen szigorítja a szerzői jogot, és korlátozza az internethasználat szabadságát.