Szóváltás Kroes és Navracsics között az EP-meghallgatáson

Az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága nyilvános meghallgatást rendezett arról, hogy Magyarországon betartják-e a demokratikus értékeket.

Rövid szóváltás alakult ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között Brüsszelben.

A magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson a holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait.

Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.

Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfőhelyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről.

Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

Képgaléria

A kormány elkötelezett a  szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett

Magyar néppárti képviselők felszólalásával is támogatva Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.

Mindazonáltal a meghallgatás első negyedében felszólaló európai bizottsági illetékesek és a képviselők jelentős része is annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak folytatnia kell a munkát az unió részéről megfogalmazott aggályok teljes körű eloszlatásának érdekében. Az elnöklő Juan Fernando López Aguilar megerősítette, hogy jövő heti strasbourgi ülésén az EP plénuma állásfoglalást tervez elfogadni a témában.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke egyebek között arról beszélt: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is.

A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.

Képgaléria

A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások - amint azt feltételezi - nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.

Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános "állapotára" és a politikai struktúrára is vonatkoznak.

Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen.

Navracsics Tibor leszögezte, hogy a kormány az európai intézményekkel folytatott együttműködés mellett is elkötelezett. Példaként említette a médiatörvény tavalyi módosításait.

Kiállt a miniszterelnök-helyettes az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik "a fékek és ellensúlyok rendszere" is.

Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, Navracsics egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.

A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Leszögezte azt is, hogy a magyar média jelenleg is sokszínű, plurális.

Még ebben a hónapban Budapestre jönnek az Európa Tanács jelentéstevői

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta a meghallgatáson Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa.

Képgaléria

Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell, hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni.

Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara - a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta - "lengeti a piros zászlót", igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket.

Magyar civilek pro és kontra

A meghívott civil szervezetek egyikének képviselőjeként Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) nevében a legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezte, és kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.

Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve.

Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem. "Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez" - fogalmazott.

Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért". Úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.

A közmeghallgatás egyik felszólalója volt Kopiás Attila aktivista, demonstrációszervező is, aki élesen bírálta a szociális problémák magyarországi hatósági kezelését, és elsősorban a hajléktalanság kriminalizálására hívta fel a figyelmet. Azt mondta, ma Magyarországon elzárással büntethető az, aki annyira szegény, hogy nem tud hol lakni, csak az utcán. Beszámolt arról, hogy tavaly ősszel lakossági bejelentés alapján bevitték őt a rendőrségre, pusztán azért, mert "hajléktalan ruhának látszó" öltözékben feküdt egy parki padon. Pár nappal később, szintén egy padon tartózkodva, de immár "rendes ruhában" önmagát jelentette fel, ám - mint mondta - a rendőrök akkor már nem voltak hajlandóak elvinni őt, mondván, már tudják róla, hogy nem hajléktalan.

Az aktivista a tiltakozási lehetőségek kapcsán kitért arra: a kormányoldal március 15-ére - két évre előre - lefoglalta Budapest lényegében összes olyan helyét, ahol demonstrálni lehetne.

Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője - a januári Békemenet egyik szervezője - ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a bírálók torz tükörben látják a magyar állapotokat. Szerinte a magyar lakosság döntő többsége továbbra is támogatja a kormányzatot, és nem Magyarország fenyegeti a demokratikus jogállamiságot, hanem a globális pénzügyi körök.

"A globális piac a demokratikus nemzetállamok fölé nőtt" - mondta Fricz, aki úgy látja, hogy Magyarországon a demokrácia két lehetséges változata közül nem a Nyugat-Európára jellemző "konszenzuális", hanem a "többségi" demokrácia alakult ki. Ennek a lényege - tette hozzá - az, hogy "a győztes mindent visz". Azonban ez is a demokrácia egyik lehetséges, főként az angolszász világban elterjedt változata - hangsúlyozta, és ennek a többségi demokráciának a magyarországi létrejöttét részben "a kommunista múlttal" magyarázta.

Pártvonalak mentén megoszlott vélemények

A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor hangoztatták annak fontosságát, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat.

Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.

A magyar képviselők közül Göncz Kinga (MSZP) azt nevezte fő kérdésnek, hogy a kormány vajon szellemében is ragaszkodik-e az uniós szabályokhoz. Úgy vélte, külsőleges alkalmazkodás van ugyan, de lényegi alkalmazkodás nincs.

Járóka Lívia (Fidesz) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány mindent megtesz a kisebbségek védelme érdekében. Emlékeztetett, hogy a Fidesz útját állta a paramilitáris csoportok általi megfélemlítésnek, és ennek a kormánynak köszönhetően a romákat ma már európai stratégia is védi.

Áder János (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) kettős mércével vádolták baloldali kollégáikat, megjegyezve, hogy az előző kormány tevékenysége ellen egyszer sem tiltakoztak, továbbá más országok kisebbségi politikáját nem kifogásolják.

Kroes válaszában visszautasította, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmazna akár a jelenlegi, akár a jövendő EU-tagországok vonatkozásában.

Óvatosságra intette ugyanakkor a biztos a képviselőket a hetes cikkely esetleges alkalmazását illetően: mint mondta, ez csak akkor kerülhet a látókörbe, ha a magyar szabályozásról további aggályok merülnek fel, vagy a jelenlegi kifogásokat nem teljesítik.

Több ismeret és tárgyilagosság kellene

Több ismeretre és tárgyilagosságra lenne szükség a Magyarországról szóló vitákban, az agresszív vádaskodást vissza kellene fogni - mondta Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című tekintélyes svájci napilap volt szerkesztője az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a magyarországi helyzetről folytatott csütörtöki közmeghallgatáson.

Oplatka szerint az országra kampányszerűen zúduló bírálatözön helytelen, groteszk módon eltúlzott, és a vádak részben magyarországi belpolitikai indíttatásúak azok részéről, akik voltaképpen nem ismerik el a 2010-es választások eredményét.
A kettős, svájci és magyar identitású történész és újságíró, az NZZ egykori magyarországi tudósítója hangsúlyozta ugyanakkor azt is: ő maga sem helyesli a magyar kormányzat több intézkedését, így a médiatörvény - és általában a törvényalkotás - elkapkodását. Úgy véli, a kormányoldal a kétharmados többség birtokában több nagyvonalúságot mutathatott volna.

Az ismerethiány egyik tipikus példájaként hozta fel azt az állítást, hogy Magyarországon "eltörölték a köztársaságot", holott az alaptörvény kimondja, hogy az ország államformája köztársaság. A határon túli magyaroknak lehetővé tett állampolgársággal kapcsolatban utalt Németország állampolgárságot nyújtó gyakorlatára. A rasszista jelenségekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: az első Orbán-kormány idején iktatták törvénybe a holokauszt emléknap intézményét, és hogy szocialista kormányok alatt háborítatlanul tartottak budapesti megemlékezést a neonácik.

Oplatka úgy vélekedett, hogy ha nem terelik tárgyilagos mederbe a Magyarországról folyó vitákat, abból csak az Európa-ellenes erők húzhatnak hasznot.