A szakember elárulta: ennyi nyelvóra kell a középfokú angolhoz

Nem mindegy, ki melyik nyelvvizsgán teszi próbára tudását, ugyanis csak angolból több mint huszonhat akkreditált vizsgarendszer van Magyarországon.

A statisztikák szerint idegennyelv-tudás szempontjából Magyarország még mindig sereghajtó Európában. Sokszor még a diplomás fiataloknak is gondot jelent, hogy megszólaljanak idegen nyelven – ha van nyelvvizsgájuk, ha nincs.

Szerdán kezdődött a Debreceni Nyelvi Nap, amelyet 2008 óta rendeznek meg évente, és alkalmanként mintegy ötszáz fiatal tájékozódhat az idegennyelv-tanulási és vizsgázási lehetőségekről.

Ma már nem csak a nyelviskolákból, hanem a különböző vizsgatípusokból is bőséges a választék – mondta el Sinka Andor, a nyelvi nap programszervezője, a debreceni Nyelviskola Kft. ügyvezető igazgatójától. A szakember tudomása szerint csak angolból több mint huszonhat akkreditált vizsgarendszer van Magyarországon, az összes nyelv tekintetében ez a szám harmincöt fölött van. Elvileg minden nyelvvizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) nevű rendszerhez igazodik. A nyelvvizsgák között azonban mindig vannak különbségek: például van ahol párban vizsgáznak az indulók, van ahol lehet szótárt használni, van ahol nem, illetve léteznek általános és szakmai vizsgák is. Sinka Andor szerint fontos, hogy mindenki a saját tudásának, erősségeinek megfelelő típust válasszon.

A magyarok idegennyelv-tudása még mindig jócskán elmarad az európai átlagtól. A legtöbben, ha már tanulnak, az angolt választják, de a tapasztalatok szerint egyre több az egyedi igény is. Sinka Andor szerint az angol nyelv ismerete az alap és amellett kell még egyet választani. A debreceni iskolában a tanulók kilencven százaléka angolra jár, a vizsgázók között már kicsit más az arány, de ott is hetven százalék fölötti az angol aránya.

A második vonalból szakember az oroszt és az olaszt emelte ki. Az oroszt választók közül többen korábban, az iskolában már tanulták a nyelvet, és az akkor szerzett tudásukat próbálják feleleveníteni. Az olasznak, amelyet Debrecen több középiskolájában is tanítanak. Hosszú távon gazdasági előnye is lehet, de sokan divatból választják az olaszt, mert a fiatalok körében népszerű a déli temperamentum, mentalitás. Visszaszorult azonban az utóbbi időben a német, miközben Sinka Andor szerint a Németország közelsége és a meglévő szoros gazdasági kapcsolatok miatt előbb-utóbb ezen a nyelven is tudni kell. A japán és kínai iránt is van érdeklődés, ezért gondolkodnak ezek oktatásán is. Sinka Andor megjegyezte, a kínai állam maga is támogatja az ázsiai ország nyelvének tanulását, és a debreceni Konfuciusz Intézetben ezt ingyen lehetővé teszi.  Az érdeklődés ugyancsak rendszeres a svéd és a norvég, valamint a finn és a holland nyelvvel iránt – utóbbi kettőt a debreceni nyelviskolában már oktatják.

A szakemberek szerint a nyelvtanulás egyetlen titka a szorgalom és a kitartás. „Le kell ülni, csinálni kell” – mondta Sinka Andor, aki úgy látja, az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy például egy angol középfokúhoz átlag mennyi munka szükséges. A Debreceni Nyelvi Nap programszervezője szerint annak, aki egyáltalán nem ismeri az angol nyelvet, nagyjából 550-600 tantermi órára és legalább ugyanennyi otthoni tanulásra van szüksége a sikeres középfokú nyelvvizsgához.