Előkerült a reptéri titkos záradék

Az államot komoly kötelezettség terheli az üzemeltető BA Zrt-vel szemben, ha a Malév leállásával kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek.

Nem a Malév, hanem a budapesti repülőtér privatizációs szerződéseiben kell keresni azt a klauzulát, amely biztosítja a jogot az üzemeltetőnek, hogy amennyiben veszteséges működése esetén nem tudja törleszteni hiteleit, a finanszírozó bankok az államtól kérjék annak átvállalását. 

A Népszabadság a Malév ügyeit közelről ismerő egyik forrás azt állította, hogy létezik klauzula a budapesti reptér üzemeltetéséhez kapcsolódóan, amely szerint az üzemeltető elállhat a szerződéstől bizonyos esetekben. Ezt alátámasztotta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a szerdán tartott sajtótájékoztatóján idézte az idevágó részt a reptér-privatizációs szerződésből.

Ezt megelőzően egymásnak ellentmondó állítások hangoztak el arról, hogy az államot terheli-e kötelezettség a Budapest Airport (BA) Zrt-vel szemben, ha a Malév leállása miatt kieső utasforgalom veszteséget okoz a reptérnek. Veres János volt pénzügyminiszter, illetve Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - az ő idejükben, 2005-ben történt a reptér privatizációja - úgy nyilatkoztak, hogy nem emlékeznek, illetve nem tudnak ilyenről.

A reptér privatizációjáról többféle szerződés is született, egy az adás-vételről, illetve külön az üzemeltetési jogról. Valójában ez utóbbi képviseli a nagyobb értéket, ebben biztosítanak hosszú távra üzemeltetési jogot a reptér szerződés szerinti üzemeltetőjének. A klauzula a Népszabadság forrása szerint lehetővé teszi, hogy az üzemeltető jogokat formáljon a szerződésre alapozva, ha az utasforgalom - a Malév kiesése miatt - visszaesik, és emiatt vesztesége keletkezik.

Más, az ügyet szintén jól ismerő forrás szerint az államnak nem elsősorban a repteret jelenleg üzemeltető német Hochtief céggel szemben lenne kötelezettsége, valójában a németeket a reptér-üzemeltetéséhez hitelekkel segítő bankok és az állam között kellene rendezni az ügyet. A tartozás rendezése fejében az állam részvényekhez jutna, amelyek révén végső soron a légi kikötőben tulajdonos lehetne. Így elvileg a budapesti reptér államosításához is vezethet, ha a BA Zrt., illetve tulajdonosai élni akarnak a szerződésben biztosított jogaikkal.