Nincsenek állásgondjai az egyedülálló hazai szakközép végzőseinek

Nincs gondja az elhelyezkedéssel a magyar belovaglóknak, lótenyésztőknek, fogathajtóknak, a végzés után azonnal kapnak munkát. A magyar lovászok Nyugatra tartanak.

Kisbér, Bábolna – a nagy hagyományú magyar lótartás hagyományos helyszínei. Érthető hát, hogy az ország első, érettségit is adó lovas szakközépiskolája  a kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium és a  bábolnai Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakképző Iskola együttműködésével jött létre. A végzős diákokért olyan országok versenyeznek,mint Németország, Anglia, de még Svédország is, és egyelőre a végzősök többsége is külföldre szeretne menni.

A szakképző iskolában egyelőre csak OKJ-s oktatásban vehetnek részt a gyerekek, az érettségit is adó szeptembertől indul. Az ősszel kezdődő négyéves oktatási időszakban az általános tárgyak mellett a diákok lovaglási, fogathajtási és vállalkozási alapismereteket sajátítanak el, valamint megismerik a lovak anatómiáját és egészségvédelmét is.

Pelczéder Zoltán igazgató elmondta, jelenleg, az OKJ-s rendszer keretében a klasszikus lovász (lótartó- és tenyésztő), a lovas túravezető szakmát, valamint a nagyon speciálisnak számító belovagló mesterséget tanulhatják ki a gyerekek. Az utóbbi, bereiterként is emlegetett szakma rendkívül keresett. A bereiter a legmagasabban képzett lovas szakember, aki a kezdő állatokat és a versenylovakat is tréningben tartja. A belovagló nem mindig versenyez, de sokszor többet tud, mint egy versenyező – tette hozzá az iskolavezető. Az intézményben szeptembertől indul egy teljesen új szak, ami kimondottan érettségit adó, lovas szakmára előkészítő képzés lesz.

A felvételt egészségügyi alkalmassági vizsgák és elbeszélgetés előzi meg. A tanulmányi eredmény mellett fontos, hogy a jelentkezőnek milyen a viszonya az állatokhoz és a természethez. A belovagló képzéshez további feltételeknek is meg kell felelni, oda már nagyon komoly szakmai múlttal kell rendelkezni.

A bereiter mellett a többi szakma is keresett, a végzősöknek nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Pelczéder Zoltán azonban hozzátette, egyik szeme sír, a másik nevet, mert diákjaik nagy része az iskola után azonnal külföldre megy dolgozni. Az igazgató szerint vigaszt jelenthet, hogy az utóbbi öt-hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar lovászok egy idő után visszaszivárognak.

A külföldi munkavállalás oka, az alacsony hazai keresetek mellett, hogy Magyarországon még mindig nem becsülik meg eléggé a lovas szakmát, a kinti munkakörülmények sokkal jobbak. Egy itthoni munkahelyen a lovásznak mindenhez értenie kell, ami a lóval kapcsolatos, így a lovas oktatáshoz is, vagyis nagyon-nagyon sokrétű szakembernek kell lennie ahhoz, hogy Magyarországon jól megfizessék. Még a jobb magyarországi fizetések sem versenyezhetnek azonban a külföldi bérekkel – mondta az iskolaigazgató. Pelczéder Zoltán hozzátette, mostani diákjaik közül nyolcan egyéves angliai szakmai gyakorlaton vesznek részt egy ottani ménesnél, ahol a heti nettó bérük 269 font, azaz nagyjából 94 ezer forint.