Ősi óceán nyomait szúrta ki a Mars Express

Az Európai Űrügynökség Mars Express szondája bizonyítékot talált arra, hogy valamikor óceán borította a Mars egy részét.

Radarkészüléke segítségével az óceáni fenékre emlékeztető üledékeket észlelt a korábban azonosított, ősi partvonalak határain belül.

A MARSIS radart 2005-ben indították be, és azóta gyűjtik vele az adatokat. Jérémie Mouginot, francia kutató és csapata több mint két év adatait vizsgálta át, és kiderítette, hogy az északi síkságokat alacsony sűrűségű anyag borítja. Mouginot szerint üledékekről van szó, melyek talán jégben gazdagok. Szerinte arra utalhat, hogy valamikor óceán volt azon a helyszínen.

A MARSIS radar új adatai erős bizonyítékot nyújtanak egy korábbi marsi óceánra. A radar óceáni fenékre emlékeztető üledékeket észlelt korábban azonosított, ősi partvonalak között. Az óceán több milliárd éve boríthatta az északi síkságokat. (Fotó: ESA, C. Carreau)

Már korábban is gyanakodtak óceánok jelenlétére az ősi Marson, és számos űrszondától származó képeken partvonalakra emlékeztető képződményeket véltek felfedezni. Azonban a maradványok mibenléte továbbra is vita tárgyát képezte. Két óceánt javasoltak. Az egyiket négymilliárd évvel ezelőtt, amikor melegebb feltételek uralkodtak. A másikat hárommilliárd éve, amikor egy nagyobb becsapódás - mely kiáramlási csatornákat hozott létre - után a felszín alatti jég elolvadt, és a víz az alacsonyan fekvő területekre ömlött. Eme fiatalabb óceán azonban a kutatók szerint ideiglenes lehetett a marsi felszínen. A víz valószínűleg megfagyott és ismét felszín alá került, de el is párologhatott és fokozatosan a légkörbe juthatott  - mondja Mouginot.

Wlodek Kofman, a radarmegfigyelések vezetője szerint a MARSIS mélyen behatol a talajba, és felfedi a bolygó felszín alatti területének első 60-80 méterét. "Ezen az egész mélységen üledékes anyag és jég bizonyítékát látjuk."

A kutatók szerint a MARSIS készülék felfedi, hogy az üledékek alacsony radarreflexiós területek. Az ilyen üledékek általában alacsony sűrűségű anyagszemcsék, melyeket a víz erodált és szállított jelenlegi helyére.

Annak érdekében, hogy életet találjanak, az asztrobiológusoknak még messzebbre kell visszapillantaniuk a Mars történetébe, ahol a folyékony víz hosszabb ideig fennmaradt. 

(Fotó: ESA, C. Carreau) 

Mindazonáltal az új tanulmány az eddigi néhány legjobb bizonyítékot nyújtja arra, hogy valamikor folyékony víz nagyobb tömegei léteztek a Marson. Ezenkívül további bizonyítékot nyújt a folyékony víz szerepére a marsi geológiai történelemben.  

Olivier Witasse, a Mars Express projekt kutatója szerint a szonda korábbi, "vizes" eredményei képek és ásványtani adatok elemzéséből származtak, valamint légköri mérésekből. "Most rendelkezésre állnak a felszín alá pillantó radar adatai is. Mindez új információkat ad a kirakóshoz, azonban a kérdés még mindig fennáll, hová is lett  víz?"

A Mars Express 2003 júniusában indult, és az év decemberében állt pályára a bolygó körül. A szonda a jelenlegi tervek szerint legalább 2012 végéig üzemel.