A britek panaszkodnak, a kelet-európai bevándorlók dolgoznak

Miközben a munkanélküliek a bevándorlókra panaszkodnak, a brit munkaadók szinte egyöntetűen lesújtóan vélekednek a brit munkásokról.

Egyre több brit áruházlánc külföldön, például Romániában vagy Szlovákiában keres munkatársakat újabb üzleteikbe, pedig a brit munkanélküliség újabb rekordokat döntöget.

Több mint két és fél millióan vannak munka nélkül az országban, miért kell külföldieket toborozni? – teszik fel a kérdést a lapok, mire válaszul a cégvezetők azt állítják, a britek közt nem találni megfelelő jelentkezőt.

Amióta a volt kelet-európai országok csatlakoztak az unióhoz, és Nagy-Britanniába özönlenek a lengyel, litván, magyar és más kelet-európai munkavállalók, a konfliktusforrás állandó, a témát pedig rendre előveszik a szélsőséges politikai erők. Gordon Brown korábbi kormányfő néhány évvel ezelőtt ugyan a “brit munkahelyet a brit munkásoknak” szlogent hangoztatta, a kormány sem akkor, sem azóta nem tudta megfékezni az uniós országokból érkező munkaerő-beáramlást.

A mostani kormány ugyan több szigorítást is bevezetett, ám ezek csak az unión kívüli munkavállalókat érinthették. A belügyminiszter a parlamentben így beszélt erről: “Szükség van rá, hogy a legjobbakat Nagy-Britanniába vonzzuk, hogy ezzel is segítsük a gazdasági növekedést. Ám a szabályozatlan bevándorlás óriási terheket ró a közszolgáltatásokra, sőt, komolyan aláásta a bevándorlási rendszerbe vetett bizalma is. Az pedig, hogy túlságosan is a vendégmunkásokra támaszkodtunk a gazdaságban, nem segített semmit az alacsonyan képzett munkanélküliek millióinak, akik pedig megérdemlik a kormány segítségét, hogy visszakerüljenek a munka világába és fejlesszék képességeiket” – magyarázta Theresa May belügyminiszter.

Miközben azonban a munkanélküliek a bevándorlókra panaszkodnak, a brit munkaadók szinte egyöntetűen lesújtóan vélekednek a brit munkásokról. Szerintük a britek rosszabbul képzettek, és sokszor méltóságon alulinak tartják bizonyos munkák elvégzését.

A brit munkaadók szövetsége 300 kis- és középvállalatot kérdezett meg a kérdésről, és zömük egyetértett abban: a külföldiek munkamorálja jobb, keményebben dolgoznak, jobban képzettek. Ráadásul sokszor kevesebb pénzért is hajlandóak dolgozni. A minimálbér jelenleg óránként 6 font körüli.

A BBC dokumentumfilmet is készített a kérdésről. Egy kisváros helyi építési vállalkozója – aki csak litvánokkal dolgoztat – kijelentette: ha a vendégmunkások holnap mind hazamennének, "ez a terület összeomlana, a munkát senki sem végezné el”. Ugyanennek a városnak az egyik nagy gazdálkodója spárgát termeszt. A földekről zömmel lengyelek gyűjtik be az érzékeny növényt. “Nem hiszem, hogy valaki, aki munkanélküli, elvállalná ezt a szabadban végzett munkát, minden áldott nap, meglehetősen keményen dolgozva, még tűrhető pénzért sem” – mondta a gazda.

A BBC-nek nyilatkozó vállalkozók kifejtették: a brit munkanélküliekkel kapcsolatban vegyesek a tapasztalataik. Az egyik fiatal már meg sem jelent a feldolgozóüzemben, csak egy smst-küldött, hogy nem érzi jól magát. Ketten késtek egy fél órát, a spárgaszedő munkás pedig két óra után kidőlt. És miközben méltatlankodtak, hogy a külföldiek elveszik tőlük a lehetőséget, a vendégmunkások serényen, szó nélkül tették a dolgukat – magyarázták.