A pitonok okozhatják a floridai emlősök hanyatlását
Forrás: AP |
2012. január 31. kedd 09:18 |
Az eredetileg házi kedvencként tartott szalagos tigrispitonok állhatnak a floridai Everglades Nemzeti Park emlőseinek súlyos hanyatlása mögött.
A háziállatként tartott, majd szabadon engedett kígyók felvirágzó populációja a jelek szerint nagy mennyiségben irtja a mosómedvék, oposszumok, vörös hiúzok és más emlősök populációját az Everglades Nemzeti Parkban – mutatta ki egy új kutatás.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban hétfőn publikált tanulmányban kimutatták, hogy a közepes testméterű emlősök észlelése drámaian lecsökkent – egyes esetekben mintegy 99 százalékkal – azokon a területeken, ahol a pitonok és más nagy testű, nem őshonos óriáskígyók élnek.
A kutatók attól félnek, hogy a pitonok megzavarhatják az Everglades táplálékláncát és egyelőre nehezen előre vetíthető módon felboríthatják annak környezeti egyensúlyát. „A hanyatló emlőspopulációk hatásai az egész Everglades ökoszisztémára – mely jóval túlnyúlik a nemzeti park határain – valószínűleg mélyrehatóak lesznek" – mondja John Willson, a vizsgálat társszerzője.
(MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
A kutatók szerint több tízezer szalagos tigrispiton – melyek eredetileg Délkelet-Ázsiában őshonosok – él az Evergladesben, ahol populációjuk felvirágzik a meleg, nedves környezetben. Míg jelentős részüket tulajdonosaik engedték szabadon, mások állatkereskedésekből szökhettek meg az 1992-es Andrew hurrikán idején, és azóta is szaporodnak.
A szalagos tigrispiton testhossza elérheti a 7.9 métert, testsúlya pedig meghaladhatja a 90 kilogrammot. Ismeretes, hogy akkora állatokat is képesek lenyelni, mint az aligátor. Ez a faj és más óriáskígyók úgy ölik meg zsákmányukat, hogy köréjük tekerednek és megfojtják őket. A Nemzeti Park Szolgálat 1825 szalagos tigrispitont számolt össze a parkban 2000 óta, melyeket annak területén vagy környékén fogtak be. Az eddigi legnagyobbak között volt egy 70 kilogrammos, öt méteres egyed, melyet január elején fogtak be.
A vizsgálathoz a kutatók mintegy 62 ezer kilométert tettek meg az Everglades-terület útjain 2003 és 2011 között. Ezen időszak alatt számba vették az észlelt állatokat, és összehasonlították az eredményeket az ugyanazon utakon 1996 és 1997 közötti észlelésekkel. Kiderült, hogy drámai hanyatlás figyelhető meg az állatok észlelésében. A mosómedvéknél 99,3, az oposszumoknál 98,9, a fehérfarkú szarvasnál 94,1, míg a vörös hiúznál 87,5 százalékos az észlelési esés. Az utak mentén, ahol úgy hiszik, a pitonok populációi kisebbek, az emlősök hanyatlása kisebb mértékű, de még mindig észlelhető volt.
(MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
Nyulakat és rókákat - melyeket 1996-ban és 1997-ben rendszeresen kiszúrtak – az utóbbi számláláson egyáltalán nem is láttak. A kutatók némi emelkedést figyeltek meg a prérifarkasok, floridai párduc, rágcsálók és egyéb emlősök számában, azonban ezt az eredményt nem vették figyelembe, mivel összességében olyan kevés egyedet figyeltek meg. Michael Dorcas, a vizsgálat vezető kutatója szerint a hanyatlások aránya alátámasztja a pitonok látható, óriási sűrűségét az Everglades Nemzeti Parkban.
Bár a kutatók nem tudták egyértelműen kijelenteni, hogy a pitonok pusztítják az emlősöket, a kígyók az elsődleges gyanúsítottak. A pitonok egyedszámának növekedése egybeesik az emlősök egyedszámának csökkenésével, és a hanyatlás nagysága pedig a jelek szerint a kígyópopuláció méretével együtt növekszik egy területen. Valószínűtlen, hogy egyetlen betegség lenne a hanyatlás okat, mivel számos fajt érintett.
A tanulmány szerint nehéz megjósolni, milyen lesz az emlősök hanyatlásának az egész ökoszisztémára gyakorolt hatása. A nyulakkal táplálkozó hiúzok és rókák egyedszámának csökkenése összekapcsolható a pitonok nyúlfogyasztásával. Másfelől viszont, a mosómedvék hanyatlása – melyek általában tojásokat fogyasztanak – segíthetnek néhány teknősnek, krokodilnak és madárnak.
(MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
A kutatók aggodalommal emlegetik fel a guami esetet, ahol a behurcolt barna mangrovesikló elpusztították azon madarakat, denevéreket és gyíkokat, melyek a fákat és virágokat porozták be és szállították azok magvait. Emiatt az őshonos fák, hallal táplálkozó madarak és bizonyos növények egyedszáma hanyatlott.
2010-ben Florida betiltotta a szalagos tigrispiton házi kedvencként tartását. Idén januárban pedig szövetségi tilalmat vezettek be ezen kígyók és három másik faj importálásra.