Spermabank a Nagy-korallzátony megóvására
Forrás: MTI |
2012. január 30. hétfő 13:50 |
Értékes spermabankot hoztak létre ausztrál tudósok a globális éghajlatváltozás fenyegette Nagy-korallzátony megmentésének reményében.
Mintegy 70 milliárd korall spermiumot és 22 millió petesejtet tárolnak folyékony nitrogénben, mínusz 196 Celsius-fokon az Új-Dél-Wales szövetségi államban fekvő Dubbo állatkertjében.
"Tudjuk, hogy a Nagy-korallzátony komoly veszélyben van több világméretű jelenség - többek közt a klímaváltozás, az óceánok savasodása és a víz felmelegedése - miatt" - mondta a programot vezető Rebecca Spindler. "A következő öt év kulcsfontosságú lesz a korallzátony megóvása és lehető legnagyobb genetikai változatosságának megőrzése szempontjából" - tette hozzá. Spindler csapata Mary Hagedornnal, az amerikai Smithsonian Intézet kutatójával működik együtt a Nagy-korallzátonyon történő mintagyűjtésben és a minták lefagyasztásában.
A lehető legtöbb gaméta (szaporítósejt) összegyűjtése érdekében a tudósok a teljes zátonyon szakaszonként végeztek gyűjtést, a mintákat medencébe helyezték, és várták az évente mindössze három napig tartó szaporodási időszakot. Az Australian Institute of Marine Science óceánkutató intézet tudósai ezután visszahelyezték őket az eredeti helyükre. A tudósok azt remélik, hogy sikerül létrehozni a korallfajok genetikai génbankját arra az esetre, ha nem élnék túl az általános felmelegedést, a szennyeződést, a kotrásokat vagy a rossz időjárási viszonyokat, például a ciklonokat.
A Dubbóban őrzött spermák és embriók révén lehetővé válhat a korallok "lombikbébis" előállítása. Az így létrejött korallokat ezután visszatelepítenék természetes élőhelyükre, hogy újraépítsék a zátonyt. A remény Rebecca Spindler szerint néhány év alatt valóra válhat.
"A korall valóban egyedülálló, minden más élő szervezettől különböző faj a világon, mert többféle (ivaros és ivartalan) módon egyaránt szaporodhat" - mondta Nana Satake, biológus. Az ivartalan szaporodás esetén a korallról leválik egy darab, amely távolabb telepszik le a sziklán és új telepet hoz létre.
Az UNESCO világörökség-listáján szereplő, 345 ezer négyzetkilométer területű Nagy-Korallzátony, Ausztrália (Queensland szövetségi állam) keleti partjainál húzódik. Négyszáz korall-, 1500 hal-, 4000 puhatestű- és számos veszélyben lévő állatfaj - mint a tengeri tehén és a közönséges levesteknős - él ott.
A biológiai sokféleségen kívül Ausztrália fontos idegenforgalmi forrását is óvni szeretné: a Nagy-korallzátony révén a turizmusnak évente 6 milliárd ausztrál dollár (1432,7 milliárd forint) bevétele van. A turizmus egyébként jótékony hatással is van a zátonyra: az infrastruktúra enyhíti a hullámok hatását és megakadályozza a helyi szökőárakat.
"Ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból sem engedhetjük meg, hogy elveszítsük a korallzátonyt" - hangsúlyozta Rebecca Spindler.