Kumin: nem betonozható be a hatalom az új választási rendszerrel

Filozófiájában a tervezett új választási szisztéma alapvetően a korábbihoz hasonló, némileg erősödő többségi elemmel -mondta a 180 percben a Századvég vezető elemzője.

Jövő hétfőn dönt a Fidesz parlamenti frakciója az új választási rendszerről szóló javaslathoz érkezett módosító indítványok támogatásáról, így például arról is, hogy mi legyen a határon túli egyéni választókerületekkel, egyáltalán legyenek-e ilyenek, vagy a határon túliak csak listára szavazhassanak.

Kumin Ferenc politológus a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint a tervezett új választási rendszer arra feltétlenül alkalmas – mint ahogy jelenlegi is –, hogy a nyertes politikai oldal jó eséllyel kormányalakításhoz szükséges többségre tegyen szert. Az egyébként vegyes választási rendszernek ez a tulajdonsága a tervezett változtatásokkal némileg erősödne, a többségi elem az arányos elemhez képest nagyobb hangsúlyt kapna. Az arányosságnak kedvező komponensek a listás szavazással, illetve a többségi jellemzők az egyéni választókerületeken keresztül megmaradnak az új választási szisztémában is. „Filozófiájában alapvetően a korábbihoz hasonló választási rendszert kapunk, némileg erősödő többségi elemmel” – mondta az elemző a 180 percben.

Arról azonban vita van, hogy egy választási rendszernél mi a fontosabb: az, hogy minél arányosabban leképezze a választók preferenciáit a parlamenti mandátumokban, vagy az, hogy mindenképpen kialakuljon egy kormányképes többség. „Ebben nincs egyetértés, nincs egy igazság, ami azt mondja, hogy az egyik fontos vagy a másik fontos. Tehát, aki most vitatkozik a kormányoldal koncepciójával, az nyilván az arányosságot, mint szempontot hangsúlyozza túl, és azt állítja be, mint olyan feltételt, amelynek mindenképpen teljesülnie kell” – mondta Kumin Ferenc. Az elemző hozzátette, az új választási rendszer nem lesz nagyon arányos, de megvannak benne az arányosság jegyei, nem lesz tehát olyan szélsőségesen többségi rendszer, mint például a sokszor hivatkozott nagy-britanniai.

A Századvég munkatársa szerint, ha a választói preferencia megváltozik, tehát az emberek többsége azt fogja gondolni, hogy új politikai erőnek adna megbízást, akkor nincs az a választási rendszer, ami ezt az akaratot ne tudná érvényesíteni. Ezt a most elfogadás előtt álló választási rendszer is pontosan ugyanúgy fogja tudni, mint ahogy az előző tudta. „Ha a választók másként akarják a dolgokat, akkor az másképp fog történni. Nincs olyan, hogy bebetonozunk egy hatalmat, vagy egy másik hatalmat. Olyanokkal lehet maximum számolni, hogy a jelenleg ismert preferenciák szerint mi várható e szerint az új választási rendszer szerint” – nyilatkozta Kumin Ferenc. Az elemző megjegyezte, azt ugyan tudhatjuk, hogy ma hogy gondolkoznak a választók, de azt senki sem tudja megmondani, hogy két év múlva mit fognak gondolni.

A szakember szerint a magyar választási rendszert nehéz más országokéhoz hasonlítani, az egy „csodálatos képződmény”, és ez igaz mind az eddigi, mind az abból sokat megőrző új változatra. A magyar választási szisztéma a rendszerváltozás körüli alkudozások sajátos eredménye. Az eddigi kétfordulós megoldás Európában kisebbségben van, és a jelölések módja sem teljesen szokványos, a majdani választási rendszer által is továbbvitt kopogtatócédula például magyar találmány.

A kétfordulós megoldás azonban a tervek szerint megszűnik, a választók csak egyszer járulhatnak majd az urnákhoz. Ezzel Magyarország az európai átlaghoz, illetve többséghez csatlakozik, de továbbra is igaz lesz az, ami eddig is igaz volt, hogy a magyar választási szisztéma egyedi kombinációnak tekinthető – mondta a Századvég Alapítvány vezető elemzője.

Kövér Lászlónak arról a javaslatáról – amelyről hétfőn dönt a Fidesz frakció –, hogy a határon túli magyarok ne csak listára, hanem egyéni választókerületekben is szavazhassanak, Kumin Ferenc azt mondta, annak komoly hatása lehet a választások kimenetelére. Ha a javaslat bekerül a jogszabályba, az négy-öt fővel növelné meg a kétszáz fősre tervezett parlament létszámát.

Olyan választói preferenciák mellett, amikor nagyon kiélezett a helyzet, akkor ez a négy-öt mandátum, akár a végeredményt is megváltoztathatja, ehhez azonban nagyon különleges együttállásra lenne szükség. „Azt hiszem, hogy ezen még elég sokat kell gondolkozni, hogy hogyan lehet megvalósítani, ha egyáltalán meg lehet valósítani ezt az új, most felmerült javaslatot” – mondta a 180 percben Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője.