Végtörlesztés: vita az ígéretekről és a mérgező eszközökről

Hogyan csökkenhet a devizaadósság, segíthet-e, ha feltőkésítik az állami tulajdonú pénzintézeteket?

A jövő év végére a lakosságot, majd a vállalatokat szeretné megszabadítani a devizahitelektől a kormányzat. Kormánypárti politikusok arra számoltak, hogy népszerű lesz a végtörlesztési lehetőség, úgy gondolták, hogy 200-300 ezer érdeklődő lesz. Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta, a piac 15-20 százalékos érdeklődésre számított, és az meg is lesz a jelek szerint, de sokan még kivárnak. Szerinte most majd nagyobb hullámra lehet számítani, és az év végén is többen jelentkeznek majd várhatóan.

Varga Antal, a Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető elnöke is azt mondta, hullámzik az érdeklődés, sokan érdeklődnek, eddig mintegy 20 milliárd forint összegben érkezett vissza regisztráció.

Kérdés, mi lehet a bizonytalanság mögött. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke azt mondta, a tájékoztatás hiánya lehet az ok. Vagyis a pénzintézetek nem nyújtanak kellő tájékoztatás, hiszen a kereskedelmi bankok nem akarnak beszállni ebbe a 180 forintos végtörlesztésbe. Hiszen nem akarnak veszteséget okozni maguknak – mondta Barabás Gyula.

Binder István elmondta, azt figyelik, hogy aki adja a végtörlesztési űrlapot, aki ebben a folyamatban részt vesz, az a törvénynek megfelelően jár-e el. Korábban ugyanis találtak az apró betűs részekben a törvénnyel össze nem egyeztethető részleteket. És akkor is fellép a felügyelet, ha a hitelintézetek indokolatlanul húzzák az időt – tette hozzá.

Sokan éppen csak vissza tudják fizetni a hitelüket, de még jó adósok, akik szívesen váltanának, de a tapasztalatok szerint alig találnak pénzintézetet, amely megkeresné őket ebben a helyzetben - mondta Barabás Gyula. Ő furcsának találja, hogy egy piacgazdaságban nem jelentkeznek a bankok, nem akarnak szerződni ezekkel a jó ügyfelekkel, hogy a hitelintézetek nem akarják megszerezni ezeket az ügyfeleket. Szerinte különösen a takarékszövetkezetek oldaláról lenne várható az érdeklődés.

Binder István hozzátette, vigyázni kell, mert feltűntek már az álközvetítők és a fogyasztói csoport szervezők, akik ellen a PSZÁF határozottan fellép.

Varga Antal elmondta, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség közleményben hívta fel a figyelmet, hogy készen áll, megvan a szükséges forintlikviditása, de szerinte kell egy bizonyos szolidaritás a kereskedelmi bankokkal szemben. Tehát ennél nagyobb kampányt nem tartanak szükségesnek, a szövetség munkatársai így is sok helyen túlóráznak, és van, ahol átmenetileg szűkös lett a kapacitás.

Barabás Gyula szerint a takarékszövetkezetek valójában nem függetlenek a kereskedelmi bankoktól. Úgy látja, az lenne a megoldás, ha a terhek megosztásával kivennék a rendszerből a devizaelszámolású hiteleket, vagy legalább az árfolyam kockázatát. Utalt a gazdasági miniszter kijelentésére, hogy egy új lakossági bankban is lehetne gondolkodni, és ez jelentheti a meglévő állami bankok feltőkésítését is.

Varga Antal hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy nem akarnak részt venni a devizahitelek forintosításában, de látni kell, hogy a deviza portfolió 1,5 százaléka van a takarékszövetkezeti rendszernél, 98,5 százaléka pedig a kereskedelmi bankoknál. Szerinte december 31-ig képtelenség részükről megoldani a forintosítás problémáját. Mint mondta, ha felpörög az érdeklődés, ők nem tudnak megfelelni rövid idő alatt az igényeknek, vagyis „nem szeretnének felelőtlen ígéreteket tenni”.

Binder István úgy véli, sok hitelintézet egyik oldalról a kockázatot, a másik oldalról a lehetőséget látja, és szerinte a takarékszövetkezeti szektor inkább a lehetőséget látja. Mint mondta, ez óriási társadalmi probléma, de jó hír, hogy azok a pénzintézetek, amelyek adtak devizahiteleket, maguk is tudják, hogy ezek mérgező eszközök, hosszú távon nem jó, ha a rendszerben maradnak, vagyis az árfolyamveszteség lenyelésével ezeket a hiteleket megéri átalakítani hosszú távú forintos kapcsolatra. Tehát ez lehetőség is lehet.

Barabás Gyula szerint a devizaállomány kivezetésére nem hatvan nap, hanem három-négy év kell, szakaszosan kellene végrehajtani. Hozzátette, a pénzintézetek sincsenek már olyan jó állapotban, hiszen a különadót is fizetniük kell, ezért jó lenne, ha a különadóból leírható lenne a forintosításban keletkező veszteség egy része.