A vártnál szerényebb a növekedés az euróövezetben

A gazdasági kilátások nem túl biztatóak, így kérdéses, hogy a nagy országok meddig tudják még támogatni az egyre nagyobb bajban lévő periférikus államokat.

Az eurózónában 0,2 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az előző negyedévhez képest, lassabban, mint a január-márciusi 0,8 százalék. Éves szinten az első negyedévi 2,5 százalékról 1,7 százalékra csökkent a növekedési ütem -közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Elemzők arra számítottak, hogy negyedéves összehasonlításban 0,3 százalékkal, míg éves szinten 1,8 százalékkal nőtt a közös valuta térségének gazdasága. A kedden nyilvánosságra hozott GDP-adatok a leggyengébbek azóta, hogy az euróövezeti gazdaság 2009-ben kilépett a recesszióból. Akkor, öt egymást követő negyedévben csökkent az euróövezeti GDP, utoljára 2009 második negyedévében 0,2 százalékkal.

A piac kedden Párizsra figyel, ahol a német kancellár, Angela Merkel Nicolas Sarkozy francia elnökkel találkozik. A Párizs-Berlin tengely most arra keres megoldást, hogy az elmúlt hetek zavarai után miként lehetne megnyugtatni a piacokat annak érdekében, hogy Olaszország és Spanyolország a kötvényaukcióin továbbra is hozzáférhessen piaci forrásokhoz .

Az euróövezeti gazdasági kilátások nem túl biztatóak: a német gazdaság mindössze 0,1 százalékkal, míg a francia egyáltalán nem nőtt a második negyedévben. Így kérdésessé válik, hogy az euróövezet központi országai meddig tudják még támogatni az egyre nagyobb bajban lévő periférikus államokat. Ezek közül a spanyol GDP 0,2 százalékkal nőtt, míg Portugáliáé stagnált. A görög és ír adatokat még nem hozták nyilvánosságra.

Bizalomra adhat okot ugyanakkor, hogy Olaszország 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévi 0,1 százalékos bővülés után. A finn GDP 1,2 százalékkal nőtt az első negyedévi 0,4 százalék után, míg az osztrák növekedési ütem 0,8 százalékról 1,0 százalékra gyorsult.
Az Európai Unió egészében a GDP 0,2 százalékkal bővült a január-márciusi 0,8 százalék után.

Szakértők ugyanakkor látnak bíztató jeleket: az elmúlt hónapokban többek között azért csökkent a lakossági fogyasztás, mert az árak gyorsabb ütemben nőttek, mint a bérek. Most a csökkenő nyersanyag- és energiaárak miatt ez a hatás elmúlhat. A rosszabb világgazdasági növekedési kilátások ugyanakkor negatívan hathatnak a legfontosabb gazdasági hajtóerőnek számító kivitelre.

Elemzők szerint a jelentős visszaesés hatására az Európai Központi Bank (EKB) meghátrálhat jelenlegi kamatemelési ciklusától - áprilisban és júliusban rendre 25 bázisponttal emelt irányadó kamatlábat és az elemzők még egy kamatemelést vártak az idei évre.