Sorra csökkentik Európában a rendőrök kedvezményeit

Több külföldi államban is megnyirbálják a rendvédelmieknek járó plusz juttatásokat, Németországban pedig korábban sem élveztek kiváltságokat. A kivételek egyike Csehország.

Magyarországon jelenleg vita folyik a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjazásáról. Az alábbi összeállítás betekintést nyújt abba, milyen feltételekkel mehetnek nyugállományba több európai ország és az Egyesült Államok rendvédelmi dolgozói, illetve katonái.

A magyar fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira és a honvédség hivatásos katonáira speciális öregségi nyugdíjszabályok vonatkoznak. E szerint a hivatalos korhatár előtt öt évvel megállapítható a nyugdíja annak, aki legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik. A szolgálati nyugdíjban részesülők száma az elmúlt években kis mértékben ugyan, de folyamatosan nőtt, 2010-ben már több mint 42 ezer ember kapott ilyen ellátást. A rendőrök 57 évesen mehetnek nyugdíjba. Ha azonban valakinek megvan a 25 éves szolgálati ideje, korábban is kérheti nyugdíjazását - ebben az esetben a hivatalos korhatárig csak a neki járó nyugdíj felét kaphatja. A tűzoltók az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel mehetnek öregségi nyugdíjba. Ha azonban elmúltak 50 évesek, és már 25 éve dolgoznak a testületnél, akkor, több további feltétel teljesítése esetén, választhatják a korengedményes nyugdíjazást is. A júniusban elfogadott alkotmánymódosítás azonban megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást. A változtatásokat ellenző rendvédelmi szakszervezetek több tüntetésen tiltakoztak a visszamenőleges hatályú új szabályozás ellen.

Jobban jártak a cseh fegyveres dolgozók

Csehországban korkedvezményes szolgálati nyugdíjat a fegyveres erők dolgozói - hivatásos katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak, börtönőrök, vámosok, tűzoltók - kaphatnak. Az illetők szolgálati idejük befejeztével végkielégítésre, majd nyugdíjra jogosultak. Ezek nagysága alapvetően a szolgálatban eltöltött évektől és az átlagos bér nagyságától függ. Az egyes szakmákban a korkedvezményes nyugdíj külön szabályozás alá esik, és nem egyforma. A végkielégítés nagysága azonban egységes: 10 évi munkaviszony után egy havi fizetés, 20 év felett pedig már négyhavi fizetés jár. Míg korábban legkevesebb 20 évig kellett a fegyveres erőknél szolgálni, hogy az illető jogosult legyen szolgálati nyugdíjra, a legutóbbi szabályozás szerint ez az idő 15 évre csökkent. A legmagasabb szolgálati nyugdíj az utolsó bruttó bér 60 százaléka lehet azoknál, akik 30 évet töltöttek szolgálatban.

Romániában a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók számára több kedvezményt biztosít a tavaly elfogadott új nyugdíjtörvény. Az említett területeken munkát vállalóknak – nemre való tekintet nélkül – 60 éves korukig tarthat az aktív időszak, míg az általános nyugdíjkorhatár 65 év a férfiaknál, és 63 a nőknél. Az érintettek számára egytől 13 évig terjedő nyugdíjazási korkedvezményt állapít meg a jogszabály annak függvényében, hogy hány évet szolgáltak e kiemelt státusú munkában. A törvény azt is kimondja, hogy a kedvezmények nyomán csökkentett nyugdíjkorhatár nem lehet alacsonyabb 45 évnél. A jogszabály ugyan kiemelt nyugdíjat biztosít a rendvédelmi dolgozóknak, de az új törvény révén veszítettek is kedvezményeikből: bevezették azt az elvet, hogy a nyugdíj kiszámításában nem csak az utolsó két év jövedelmét veszik figyelembe, hanem valamennyi szolgálati évben jegyzett keresetet.

A lengyel szigorítás nem érinti a nyugdíjas rendőröket

Lengyelországban évek óta napirenden van a rendvédelmi szervek dolgozóit érintő nyugdíjrendszer reformja. Jelenleg – életkorra való tekintet nélkül – 15 évi szolgálati jogviszony után van lehetőségük korengedményes nyugdíjba vonulásra. A kormány reformtervei szerint legkevesebb 20 évre emelnék a minimális szolgálati időt, és a rendvédelmi dolgozók leghamarabb 55. életévük betöltése után mehetnének nyugdíjba. Donald Tusk miniszterelnök nemrég kijelentette: a rendőrök és katonák jelenlegi kiváltságai túlzottak, és nem mindig jogosak, de megígérte, hogy a reform nem fogja érinteni a már nyugdíjban lévőket. A rendvédelmi dolgozók érdekképviseleti szervei folyamatosan tiltakoznak a tervezett intézkedések ellen. Jelenleg a nyugdíj összege 15 év szolgálati idő után az alapul vett havi átlagjövedelem 40 százaléka, ami minden további szolgálati évvel növekszik.

Ukrajnában a parlament a tervek szerint még a nyári szünet előtt elfogadja a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely jelentős mértékben csökkenti a rendvédelmi dolgozók nyugdíjkedvezményeit. A folyamatban lévő ukrán nyugdíjreform különösen érzékenyen érinti a rendőröket és a nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU), valamint az ügyészség munkatársait, akik eddig 20 év szolgálati idő után, jelentős összegű végkielégítéssel és fizetésük 90 százalékának megtartásával mehettek nyugdíjba. Ráadásul a rendvédelmi dolgozóknak a jelenleg hatályos jogszabály értelmében minden egyes szolgálati évet másfélként számítottak be. Ennek köszönhetően 35-40 éves korukban, az ukrán átlaghoz képest jónak mondható ellátmánnyal vonulhattak nyugállományba. A parlament által első olvasatban már jóváhagyott új törvény tervezete az eddigi 20 helyett 25 évre növeli a kötelező szolgálati időt. A jogszabály hatályba lépése után a rendvédelmi dolgozók nyugdíja nem haladhatja meg munkabérük 80 százalékát, és a nyugállományba vonulásukkor nekik kifizetett végkielégítések – nagyjából 1,4-2,4 millió forintos – összege is a 30 százalékára csökken a jövőben.

Szlovákiában a fegyveres erők tagjai már öt év szolgálat után kapnak egyhavi végkielégítést. Minden további leszolgált évvel a havi átlagbér felével emelkedik a végkielégítés. A 15 évi munka után korkedvezményes szolgálati nyugdíjba vonuló szlovák katonák és rendőrök nyugdíjként havi átlagbérük 30 százalékát kapják. Ez az összeg 15 évnél hosszabb szolgálat után a munkában eltöltött idő hosszától függően fokozatosan emelkedik.  A szlovák kormány azonban jelenleg szigorításokat tervez. Ezekből kitűnik, hogy a jövőben legkorábban 55 éves korban és 20 évnyi szolgálat után mehetnének a katonák és a rendőrök szolgálati nyugdíjba.

Németországban semmiféle kiváltság nem jár

Németországban minimális nyugdíjkedvezményben részesülnek a rendvédelmi dolgozók. Eszerint a jelenleg még 65 évben megszabott - de 67 évre emelkedő - általános nyugdíjkorhatár egy korábbi rendelkezés értelmében nem vonatkozik a rendőrökre, a tűzoltókra és a katonákra, akik 60, 61, illetve 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ennél korábbi nyugdíjba menetelről csak betegség esetén lehet szó. A rendőrök és a tűzoltók már többször próbálkoztak azzal, hogy elérjék a korábbi nyugdíjba menetel lehetőségét. Az elmúlt években többször is igyekeztek kiharcolni, hogy 55 évesen nyugdíjba mehessenek, ezt azonban a parlament elutasította. A rendőri, illetve tűzoltói szakmát egyébként semmi fajta kiváltsággal nem teszik vonzóbbá, és ugyanez vonatkozik a katonákra is. Az egyetlen "privilégium" az, hogy munkájuk biztosabbnak tűnik, mint a más szakmákban dolgozóké. A nyugdíj nagysága csekély mértékben elmarad a gazdaság területén dolgozók nyugdíjának mértékétől.

Ausztriában a rendőrök törvényes nyugdíjkorhatára 65 év. A tényleges nyugdíjba vonulási kor, akárcsak a lakosság többi részénél, ennél valamivel alacsonyabb. Egy tavalyi kormányzati kimutatás szerint a rendvédelmi dolgozóknál átlagosan 57,5 év. Ez nagyjából megfelel a más területeken dolgozók tényleges nyugdíjba vonulási életkorának. A kimutatás szerint ugyanakkor a rendvédelmisek körében magas, 36 százalék azoknak az aránya, akik munkaképtelenség miatt kérik előre hozott nyugdíjazásukat.

Szigorítások Franciaországban és Olaszországban is

Franciaországban júliusban lép hatályba az új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a jelenlegi 60 évről 2018-ig fokozatosan 62-re emelkedik a nyugdíjkorhatár. A külön nyugdíjrendszerbe tartozó rendvédelmi dolgozókra nem vonatkozik az új szabályozás. Az ő esetükben is megemelkedik azonban két évvel a nyugdíjkorhatár, amely foglalkozásonként változó. A korkedvezményes nyugdíjba vonuláshoz valamennyi rendvédelmi területen legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41 év munkaviszonnyal válik jogosulttá valamennyi francia munkavállaló, így a rendvédelmi dolgozók is. A rendőrök és a fegyőrök az eddigi 50 helyett péntektől 52 évesen mehetnek nyugdíjba, legalább 15 év szolgálati idő igazolása után. A tűzoltóknál legalább 20 év munkaviszony kötelező a nyugdíjhoz, s az eddigi 55 éves nyugdíjkorhatár július 1-én 57-re emelkedik. A hadsereg tisztjei az eddigi 25 helyett 27, a többi katona pedig a korábbi 15 év szolgálat után mostantól 17 év után nyugdíjba vonulhat. A katonák átlagosan 45,7 évesen kérik nyugdíjazásukat, számukra ugyanis nem létezik nyugdíjkorhatár.

Az olasz rendőrség kedvezményes korhatár szerint vonulnak nyugdíjba, de a fokozatos korhatár-emelés rájuk is vonatkozik. 2008-ig a polizia tagjai 35 év szolgálat után 53 éves korukban mehettek nyugdíjba, vagy 40 év szolgálat teljesítésével korhatár nélkül. Három évvel ezelőtt tömeges előnyugdíjazásra került sor: a rendőrök a nyugdíjreform életbe lépése előtt inkább a visszavonulást választották. 2008-tól a nyugdíj feltétele a legalább 35 év szolgálat lett. 2010-től az alsó nyugdíjkorhatár 60 évre emelkedett, és 2015-ben már 65 év lesz, ahogyan minden más munkavállaló esetében is. A rendőrség tagjai azonban a jövőben is jelentős kedvezményeket élveznek a szolgálati évek számától függően. A magas beosztású rendőrök például ezentúl is 58 évesen mehetnek nyugdíjba. Az olasz rendőrszakszervezetek honlapjainak információi szerint a rendőrségi állomány nyugdíja havi nettó ezer eurónál kezdődik. A csendőrség (carabinierik) tagjaira is a rendőrökével egyező nyugdíjszabályok vonatkoznak.

Öt év plusz az újonnan beállt brit rendőröknek

Nagy-Britanniában azok a rendőrök, akik 2006 áprilisa előtt kezdték szolgálati viszonyukat, 30 évi szolgálati idő után vonulhatnak nyugdíjba maximális - vagyis az utolsó éves fizetésük kétharmadának megfelelő - nyugellátással. A vonatkozó törvény időközbeni módosítása nyomán azoknak, akik rendőri munkaviszonyukat 2006 áprilisa után kezdték, ugyanehhez 35 év szolgálati időt kell letölteniük.  Az első kategóriába tartozó rendőrök nyugdíjba mehetnek 50 éves korukban is, ha addig legalább 25 év szolgálati időt eltöltöttek a rendőrség kötelékében, ám ebben az esetben nyugellátásuk kevesebb. A második kategóriába tartozók egységes alsó nyugdíjkorhatára 55 év, ha addig elérték a 35 év szolgálati időt. A tűzoltók 25 évi vagy ennél hosszabb munkaviszony esetén 50 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a teljes állami nyugdíjellátáshoz azonban 30 évi munkaviszony szükséges. A brit fegyveres erők kötelékében csak hivatásos katonák szolgálna; a tisztek 16 év szolgálat után, a többi katona 22 év után kaphat nyugellátást.

Az Egyesült Államokban, ahol az általános nyugdíjkorhatár 67 év, a rendőrök 20 évi szolgálat után általában fél fizetéssel, 30 évi munka után pedig a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba. A fegyveres erőknél 20 évi szolgálat után választható a nyugállományba vonulás. Az öregségi fizetés nagysága (a katonák esetében nincs nyugdíj, mert elvben bármikor visszarendelhetők aktív szolgálatra) a szolgálatban eltöltött évek számától, az elért kitűntetésektől és a rendfokozaton belüli kategóriától is függ. A saját kategóriájukban a legmagasabb nyugdíjat azok kapják, akik 70 évesen vonulnak vissza.