Bárdy György 90 éves (+videó)

A színészlegendát a Vígszínházban köszöntötték.

A 90 éves Bárdy Györgyöt a Vígszínházban szombaton este köszöntötték. Születésnapján a művész a közönségnek azt üzente, hogy tartsák meg továbbra is szeretetükben a Vígszínházat. Bár hiányzik neki a színház, már nem dolgozik, utoljára az Egy csók és más semmi előadásán lépett fel 2008-ban. A Teadélután korábbi szerepeiből és interjúiból válogatott, Gugyeráktól Jumurdzsákig.

Még mindig kedve van játszani - mondta a színészlegendáról Tahi Tóth László. Kulka János szerint Bárdy György olyan, mint egy francia filmsztár teniszütővel. Székhelyi József úgy véli, Bárdy egész idő alatt sportszerű életet élt: szivarozott, teniszezett és csajozott. Még nyolcvan évesen is rendszeresen lejárt a teniszpályára négy éve azonban szögre akasztotta az ütőt. Színészként pedig nagyon okosan válogatott a szerepek között és figyelt arra, hogy ne skatulyázzák be. Ehhez azért szükség volt olyan pazar igazgatókra, mint például Várkonyi Zoltán - tette hozzá Székhelyi.

Bárdy György május 26-án ünnepelte 90. születésnapját. A kispesti srác tizenhárom évesen már a helyi református templom kertjében lépett fel saját színjátszó csoportjával. Várkonyi Zoltán, a neves színész és rendező véletlenül látta meg a 16 éves fiút egy előadásban, és megígérte: le fogja szerződtetni majdani társulatához. Bárdyt 1945-ben le is szerződtette Várkonyi. Elsőnek Grumio szerepét kapta a Makrancos hölgyben.

A színházi előadások után rendszeresen fellépett a pesti Broadway intézményeiben, óriási sikerrel parodizálta Csortost, Latabárt, Jávort. A Művész Színház után a Vígszínház, majd a Vidám Színpad és a Madách Színház tagja volt, 1958-ban a Nemzeti Színházhoz igazolt. Az ország első társulatánál csak egy évadot tölthetett: 1959-ben a szocialista erkölcs elleni vétség vádjával örökre eltiltották a színi pályától. Három esztendeig erdészként élt, aztán 1962-ben Kecskeméten újra színpadra léphetett. 1964-ben térhetett vissza a fővárosba, a Vígszínházhoz, amelynek azóta is a tagja.

Emlékezetes szerepe volt Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Ficsúr (Molnár Ferenc: liliom), Oscar (Neil Simon: Furcsa pár). Számos filmben is játszott, csak néhány mutatóba: Valahol Európában, A csodacsatár, A tettes ismeretlen, Ripacsok, Retúr. A legnagyobb sikere Jumurdzsák volt az Egri csillagokban, sőt néhány éve a Magyar vándorban saját alakításának paródiáját is elvállalta. Sokat szinkronizált, az ő hangján szólalt meg Máris szomszéd a Mézga családban. Egyetlen szerepre nem emlékszik szívesen, a rádiókabaré óriási népszerűségű Gugyerákjára. Amikor már annyira azonosították vele, hogy előadás közben a színpadra is felkiabáltak neki, szakított az általa kitalált figurával. 

Bárdy, aki fiatalabb korában veszedelmes nőcsábász hírében állt, kétszer nősült. Második feleségére hatvanévesen talált rá, hatvannégy évesen lett apa, Anna lányát az élet nagy ajándékának tartja. Művészi munkáját 1958-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1983-ban érdemes művész, 2000-ben kiváló művész lett. 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. Amikor 85 évesen megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal, arra a kérdésre, hogy mi az, amin változtatna életében, így válaszolt: minden úgy van jól, ahogy történt.