Konferencia a "kétarcú" krómról

A króm környezetkémiája címmel rendezett budapesti ankéton a részben toxikus, részben pedig a szervezet számára nélkülözhetetlen elemmel kapcsolatos legújabb ismeretekről számoltak be.

A króm környezetkémiája címmel rendezett Budapesten ankétot az MTA környezetkémiai albizottsága, amelyen tizenegy intézmény kutatói beszéltek e részben toxikus, részben pedig a szervezet számára nélkülözhetetlen, "kétarcú" elemmel kapcsolatos legújabb ismeretekről.

"Az arzén, az ólom vagy a higany esetében mindenki tisztában van azzal, hogy veszélyes, toxikus elemekről van szó. Ugyanakkor nagyon sok olyan elem is létezik, amelynek szerepe nem ennyire ismert a közvélemény előtt, vagy 'kétarcúak', van jó, de lehet rossz oldaluk is" - hangsúlyozta az MTI-nek pénteken Demény Attila akadémikus, a rendezvénynek otthont adó MTA Geokémiai Kutatóintézetének igazgatója.

Ismertetése szerint az MTA geokémiai és ásványkőzettani tudományos bizottságának környezet-geokémiai albizottsága évek óta szervezi ezt az interdiszciplináris konferenciasorozatot, amelynek keretében alkalmanként egy-egy elemre hegyezik ki a figyelmet. E rendezvények tematikája igen sokrétű, a kőzetkutatástól az egészségügyi vonatkozásokig terjed. "A legújabb ismeretek fényében holisztikus képet rajzolunk egy-egy elemről, bemutatva, hogy hol fordul elő a természetben, milyenek a tulajdonságai, hogyan kerül a táplálékba és ezen keresztül az emberi szervezetbe, és milyen hatásai vannak. Most a króm került sorra, amely nem annyira veszélyes, de vannak az emberi egészségre ártalmas vonatkozásai is" - magyarázta az akadémikus.

Mint elmondta, a króm főleg a kromit nevű ásványban található. Évente világszerte 13 millió tonnát használnak fel, alkalmazzák krómozásra az autóiparban, ötvözőelemként az acéliparban, de hasznosítják gomba- és baktériumellenes szerként is. Így például a faanyagok konzerválását krómsókkal végzik: ezek nem megfelelő alkalmazása környezetszennyeződést idézhet elő a fatelepek környékén.

"A króm annyiban érdekes, hogy két oxidációs állapotban fordul elő, három és hat vegyértékű formában. A három vegyértékű bioesszenciális, vagyis nélkülözhetetlen szervezetünk szénhidrát-anyagcseréje szempontjából, az úgynevezett glükóztolerancia faktort befolyásolja. A hat vegyértékű viszont toxikus, génkárosító, rákkeltő hatása van, éppen erről beszélt az ELTE Kémiai Intézetéből Varga Margit egyetemi docens" - közölte Demény Attila. Hozzátette, hogy ha hat vegyértékű króm kerül a környezetbe, a szennyeződést el kell távolítani.

"A Debreceni Egyetem kutatói mutattak be kiváló példákat arra, hogyan lehet kimutatni a króm oxidációs állapotát, illetve hogyan lehet a környezet mentesítését megoldani egy nagyon egyszerűnek tűnő eljárással: aszkorbinsavval három vegyértékű krómmá kell redukálni, amelyet aztán már ki lehet vonni" - fejtette ki a geokémikus.