Molekuláris diagnosztika és célzott rákterápia itthon

Két magyar kutatóorvos innovatív diagnosztikai laboratóriumában néhány sejtes szövetmintából meg tudják állapítani, mely gén okoz daganatos elváltozást, és adott eltérés esetén célzott terápiát alkalmazhatnak. A sajtóeseményen egy célzott kezelésen túlesett beteg is bemutatkozott.

Magyarországon évente kilenc-tízezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, ezen betegek 20-25 százaléka műthető, mert még korai stádiumban ismerik fel náluk a tüdőrákot. A nem műthető betegeknél az ötéves túlélés a hagyományos kemo- és sugárterápia mellett mindössze 10 százalék. 

A személyre szabott, célzott kezelések csak azoknál hatásosak, akiknél pont annak a génnek a hibája, mutációja okozta a daganat kialakulását, amire az adott gyógyszer hat. Mivel a kutatók becslései szerint legalább 100 féle génben lehet ilyen mutáció, így egy adott célzott kezelés a tüdőrákok csak 5-10 százalékában hatásos.

Dr. Peták István, a KPS Diagnosztikai Központ tudományos igazgatója az intézet szerdai sajtótájékoztatóján kihangsúlyozta, a célzott terápiák nem csodaszerek. A molekuláris diagnosztikával kiválasztott betegeknél a célzott terápia hatásos, míg azoknál, akiknél az adott génhiba nincsen jelen, a kemoterápia a megfelelő kezelési mód. Elmondása szerint jelenleg egy tüdőrákkal és egy vastagbélrákkal összefüggésben lévő gént tudnak azonosítani. Ezek kezelésére olyan szer áll rendelkezésre, melyet Európában már törzskönyveztek.

Elmondta, kezdettől fogva törekedtek a kutatók arra, hogy megértsék, hogyan működik a sejt biológiája. „Tudjuk, hogy a sejt olyan egység, amelyet sejtmembrán vesz körül, ami meghúzza a határait. A sejt a szervezeten belül kell működjön, kommunikálnia kell a szervezet többi sejtjével, hogy tudja mi a feladata a szervezeten belül, osztódnia vagy elpusztulnia kell, esetleg speciális funkciót kell-e ellátnia. Ezt a szervezet úgynevezett növekedési szignálokon keresztül közvetíti a sejtek felé, amit a sejtek felszínén lévő speciális receptorok érzékelik. Úgy lehet elképzelni, mintha minden tévécsatornára külön antennánk lenne, és amikor megérkezik a jel, bekapcsolódik a sejtfelszíni receptor, ami aztán jelátviteli kaszkádot indít be. Sorban állnak fehérjemolekulák, és az információt láncszerűen adják tovább, mígnem eljut a sejtmagba, ahol elindul a sejtosztódás mechanizmusa."

"A probléma akkor merül fel, ha ezen receptorok vagy jelátviteli molekulák egyike meghibásodik, és állandóan bekapcsolva marad. A hiba úgy jön létre, hogy a fehérje felépítését kódoló génben nukleotid csere történik. Úgy hisszük, ezt kémiai karcinogének, vagy sugárzás válthatják ki. Egyetlen molekula kicserélődése ahhoz vezet, hogy hibás fehérjék termelődnek, melyek a daganatért felelősek. Az elmúlt negyven évben így megértettük, hogyan alakulnak ki a daganatok, de az a probléma, hogy sok ilyen molekula helyezkedik el a sejtben. A hám eredetű daganatokban becsléseink szerint 100 ilyen gén található, és ezek bármelyike elromolhat. Ezért fontos, hogy tudjuk, mely receptor hibásodott meg a betegben, mert a gyógyszer, mely arra hat, csak akkor hatásos, ha a betegnél az adott receptor romlott el. A célzott terápia így a betegeknek csak egy kis részénél lesz hatásos."

A KPS Diagnosztikai Központ szerdai sajtótájékoztatóján mutatkozott be az első olyan tüdődaganatos beteg, aki már a diagnózist követően személyre szabott, célzott kezelés kapott, és arra kiválóan reagált is. M. Kovács Antal egy műsorból ismerte meg a kezelés lehetőségét. Létrejött az összefogás a kutatóorvosok - a Központ orvosigazgatója, Dr. Schwab Richárd, és Dr. Peták István, valamint a beteg onkológiai ellátását végző Fejér Megyei Szent György Kórház tüdőgyógyászati onkológusa, Dr. Pápai-Székely Zsolt - között. A beteg elmondása szerint mindig egészségesen élt, és soha nem dohányzott. A betegség észlelésekor már néhány száz métert sem tudott megtenni. Miután a központban kielemezték szövetmintáját, kiderült, hogy olyan génhibával rendelkezik, melyre hatékony a 2009-ben törzskönyvezett gyógyszer, amelyet nála alkalmaztak elsőként.

A beteg elmesélte, a kezelés megkezdése után fokozatosan visszanyerte erejét, légszomja elmúlt, és azóta mintegy 900 kilométert gyalogolt. A bemutatkozott beteg úgy juthatott hozzá a kezeléshez, hogy a diagnosztizálás után a készítmény gyártója ingyen rendelkezésére bocsátotta a gyógyszert. Peták István kiemelte, a tüdődaganatoknak mindössze 10 százalékát okozza ez a génhiba-típus, ezért tartja fontosnak, hogy a diagnosztizált tumornál a szövet molekuláris elemzését is elvégezzék a génhiba megállapítására. Hazánkban évente 300-400 hasonló tüdőrákos beteg van, akinek ez a kezelés segítséget nyújthatna.

A szakemberek szerint, világszerte jelenleg is több száz molekula vizsgálata zajlik, melyek már ígéretesnek tekinthetőek, és a későbbiekben célzott terápiát tehetnek lehetővé. 

Dr. Peták István és Dr. Schwab Richárd javaslata, hogy a külföldi példák alapján eredménycentrikus finanszírozási modellt alakítsanak ki, melynek értelmében a sikeresen kezelt betegek költségeit téríti meg a társadalombiztosítás a gyártó számára.

A két kutató azzal a céllal alapította meg a központot 2003-ban, hogy az innovatív módszereket minél előbb a betegek szolgálatába állíthassák. Olyan nemzetközileg is elismert technológiákat fejlesztettek ki, amelyek segítségével nagyon kis szövettani mintákból is elvégezhetők a molekuláris farmakodiagnosztikai vizsgálatok. Ezek révén a daganatellenes szerek személyre szabottan alkalmazhatóak.