Nincs több titok: ezt használja az NCIS is
Írta: Bíró Zoltán István |
2011. május 12. csütörtök 08:26 |
Miközben az informatikai költségeket mindenütt nyirbálják, akad piaci terület, ahol egyre többet költenek rá: ez a BI.
A business intelligence (üzleti intelligencia) alkalmazására tavaly világszerte 10,5 milliárd dollárt költöttek. A BI lehetőségeiről kérdeztük Pintér Szabolcsot, az SAP magyarországi üzletágvezetőjét.
Mire jó a BI? Valóban hasznos, vagy megint egy divatos mozaikszó?
Ez messze nem divat. Mondok kézzel fogható példát: a H1N1 vírus terjedését a BI segítségével figyelték Amerikában. Az összetett rendszer képes volt azt elemezni, hogy eléri-e egy körzetben a gyanús betegségek száma az 1 százalékot, amitől járványnak számít. A BI előtt nem volt informatikai megoldás ilyen érzékeny, valós idejű elemzésekre.
Tulajdonképpen mit fed az üzleti intelligencia technológiája?
Vegyük azt, a vállalatoknál gyakori helyzetet, hogy különböző rendszerekben van óriási mennyiségű és fajtájú, egymással nem nagyon kompatibilis adatbázis. Ez az információs vagyona a cégnek, de a vezető csak nagyon bonyolult előkészítések után kaphat belőle valami értelmes eredményt. Eddig, ha bármit meg akart tudni vagy bemutatni, akkor a munkatársai több nap alatt „összehegesztették” valahogy számára a különféle rendszerek adatait.
De ha új szempont vetődött fel, mindent újra kellett építeni. A BI segítségével az éves iparági adatok között néhány kattintással akár egy táblagépen, okostelefonon le lehet fúrni a számok mélyére: teszem azt, az élelmiszer kereskedelmi nagyvállalati adatokból ahhoz, hogy a pesterzsébeti Török Flóris utcai közértben hány kólát adtak el. Vagy ha fejleszteni akarom a céget, gyorsan megtudom, száz új munkatárs felvételével hogyan alakulna a profit.
Mostanában inkább a százfős csökkentések lehetősége izgatja a vezetőket…
A BI segítségével az eddigi, mondhatni érzelmi alapuló döntéshozatal értelmi döntéshozatallá alakulhat. Azaz meg lehet nézni, hogy egy szükségszerű költségcsökkentést milyen más lépések tudnak megvalósítani. És viszont: sok multi például azt vizsgálja, hogy a nagy televíziós hirdetések számának növelése, vagy az egyéni üzletkötők számának és jutalékának növelése hoz-e több szappan eladást.
Egy kaszinókat üzemeltető cég azért vezetett be BI rendszert, hogy analizálja, megértse ügyfelei szokásait. Ebből kiderült, hogy a legjobb ügyfeleik nem az egyszerre sok pénzt költők, hanem, akik keveset, de minden alkalommal játszanak. Ennek ismeretében átalakították marketingprogramjukat és így sokkal többet tettek zsebre. Mármint a tulajdonosok.
Hol használják a hétköznapokban a BI-t?
Például sportesemények elemzésekor. Pontosan honnan rúgták a legtöbb gólt a focisták, melyik nemzet játékosai gyűjtötték be a legtöbb sárga lapot, melyik játékos adta a legtöbb gólpasszt a foci-vb-k története során. Vagy vitorlaversenynél ennek segítségével választják ki a legjobb stratégiát a tengeráramlás, a széljárás, a GPS pozíció figyelembe vételével, mint ez a videó is mutatja.
De a bűnüldözésben is használják ezt. Például az eszközök képesek arra, hogy internetes fórumokon, twitteren, chat-eken, kommentekben elemezze a hozzászólásokat. A gyanúsított személy nyilván nem fogja a nevét megadni, mindig más nicket használ, de például a szófordulatai, a stílusjegyei felismerhetővé teszik. A BI háromdimenziós kapcsolati hálón mutatja be kapcsolataikat. Használja a BI-t a tévéből sokak által ismert NCIS és az FBI is. Vannak jelentős magyarországi cégek is, amelyek alkalmazzák a BI-t.
Egyre inkább alkalmazza a BI a mobiltechnológiákat. Most Ön is egy táblagépen demonstrál…
Ez sem trendiség kérdése. A versenyszféra nagyvállalatai többségükben már régen belátták, hogy az okostelefonokkal költséget lehet megtakarítani, gyorsabban lehet dolgozni. Most legfeljebb azon tűnődnek, hogy melyik lesz az a platform, az a kijelző méret, ami a munkájukat legjobban tudja kiszolgálni. Egy hazai példa. Egy többmegyényi területen számos alkalmazottat foglalkoztató cég nemrég úgy döntött, hogy minőségi okostelefonokat ad a dolgozóinak. Több milliárdot takarítanak meg azzal, hogy a munkatársaiknak nem kell naponta bemenni a központba az adatlapokért, hogy hová kell kimenniük, s a nap végén a munkalapjaikat is a mobiljukon küldik be.
|
A BI előzménye
Elsőként H.P.Luhn írt egy cikket „A Business Intelligence System" címmel. Még 1958-ban vizionált egy olyan világról, melyben egyre több információt fognak a különböző szervezetek és egyének létrehozni, és ezeket automatikus, intelligens rendszerek fogják kinyerni, feldolgozni, tárolni és szétosztani, hogy támogassák az emberek, szervezetek tevékenységét. Bár neki még mást jelentett az információ (akkor a mikrofilm, a papír alapú dokumentumok voltak használatosak), de a BI célját, működését jól előrevetítette.
|