Korábban halhattak ki a Neander-völgyiek, mint hitték

Egy orosz lelet azt sugallja, hogy a Neander-völgyiek korábban haltak ki, mint eddig hitték.

Az első, Európába érkezett emberek talán csak egy kihalt világot találtak. A Kaukázus lábainál talált, karbon kormeghatározással megvizsgált Neander-völgyi maradványok azt sugallják, hogy ez az archaikus faj a modern emberek érkezése előtt kihalhatott. A maradványok majdnem 10 ezer évvel idősebbek, mint várták.

A leletek Nyugat-Oroszország egyetlen barlangjából – Mezmaiskaja – származnak, ám a karbon kormeghatározásnak köszönhetően a nyugatabbra lévő, más lelőhelyeken talált Neander-völgyi csontokról is kiderülhet, hogy sokkal idősebbek, mint korábban hitték – mondja Thomas Higham, oxfordi paleoantropológus és a PNAS folyóiratban megjelent vizsgálat társszerzője.

A következtetés Higham csapata szerint az, hogy a Neander-völgyiek és az emberek talán soha nem találkoztak Európában. Azonban a Neander-völgyi genom – melyet tavaly tártak fel – arra utal, hogy az emberek ősei, kivéve az Afrikából származókét, valahol keveredtek a Neander-völgyiekkel. Talán az Afrikát elhagyó emberek a Közel-Keleten találkoztak Neander-völgyiekkel.  

Ron Pinhasi, ír régész, a vizsgálat vezető szerzője szerint, a DNS-eredmények azt mutatják, hogy az emberi leszármazás valamely szakaszán történt elegyedés, ám több mint valószínű, hogy arra jóval az ember Európába érkezése előtt került sor. „Nem hiszem, hogy voltak olyan régiók, ahol a Neander-völgyiek a modern emberek mellett éltek volna. Egyszerűen nem találom nagyon valószínűnek.”

Az emberekre és Neander-völgyiekre jellemző kőeszközök, valamint fizikai maradványaik karbon kormeghatározása korábban azt sugallta, hogy az első emberek, akik a mintegy 40 ezer – 30 ezer évvel ezelőtti korszakban érték el Európát, a régóta ott tartózkodó Neander-völgyiekkel osztoztak a kontinensen.

A korábbi ásatások azt sugallták, hogy a legfiatalabb Neander-völgyiek a Mezmaiskajában mintegy 33 ezer évvel ezelőtt haltak meg. Ám a legkorszerűbb kormeghatározási technikák alkalmazásával Pinhasi és csapata a lelőhelyen talált két Neander-völgyi csecsemő maradványainak korát mintegy 40 ezer évre (39 700) tette. Az újszülöttek csontjait a barlang egyéb Neander-völgyi maradványai felett találták meg, így fiatalabbaknak kell lenniük – mondja Higham.

Pinhasi és caspata radiokarbon kormeghatározással vizsgálta meg a Neander-völgyi csecsemők és a barlangban talált állati csontok korát. A felülvizsgált kormeghatározás szerint a Neander-völgyiek nem sokáig éltek a barlangban a 39 700 évvel ezelőtti időpontnál, így talán a Mezmaiskaja az utolsó menedékük lehetett.

A kutató most más Neander-völgyi lelőhelyek korát is szeretné felülvizsgálni, és arra számít, hogy a dátumok még feljebb kúsznak. Elmondta, úgy érzi, hogy a legutolsó Neander-völgyiek és a legkorábbi modern emberek talán egy kis ideig átfedésben éltek, de nem túl sokáig.

David Reich, amerikai genetikus szerint Higham konklúziója illeszkedik saját csapatának eredményéhez a kortárs emberek összességét illetően – kivéve az afrikai ősökkel rendelkezőkét -, mely szerint minden ember DNS-ének 1-4 százaléka az emberek és Neander-völgyiek keveredésének eredménye. Reich csapata kifejezetten arra nem talált bizonyítékot, hogy a Neander-völgyiek valaha is keveredtek volna a modern európaiak őseivel. Azonban úgy gondolja, a keveredés vizsgálatát segítő új, sokkal érzékenyebb módszerek, valamint a kései Neander-völgyiektől származó génszekvenciák módosíthatják ezt a következtetést.

Chris Stringer, londoni paleoantropológus egyetért azzal, hogy a Neander-völgyiek 40 ezer évvel ezelőtti időszakot követően igen ritkának számítottak Európában, ám hozzáteszi, nem biztos, hogy teljesen eltűntek. „Úgy tűnik, amennyiben a Neander-völgyi populációk még ezen időszak után is fennmaradtak, ezek apró és szétszóródott csoportok lehettek.”

Vannak bizonyítékok sokkal fiatalabb Neander-völgyi populációkra. Clive Finlayson, gibraltári kutató és csapata az ott lévő Gorham-barlang Neander-völgyi településének korát 24 ezer évben állapította meg.