Varga Sándor Márton: Lájvízió 2. - A Tudósklub
Írta: Varga Sándor Márton |
2011. május 09. hétfő 13:39 |
Hivatásos tévénéző mindennek dacára te csak másodsorban vagy. Elsősorban mérnöknek gondolod magad, tehát megdobban a szíved, amikor 1968. január 28-án este fél hétkor elindul a Tudósklub című ismeretterjesztő-tudományos műsor.
Másnap ki is tárgyaljátok a hivatalban.
– Látjátok! Az új gazdasági mechanizmus jegyében – fejtegeti Gabos Gyuri egy értekezlet legelején – ez az ország már nem tehet zárójelbe bennünket, értelmiségieket!
– Nyers elvtárs jó elvtárs – bólint jogászi pontossággal Sárossy Dezső.
Merthogy Nyers Rezső, az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára koordinálja a január 1-jén indult reform bevezetését. Hogy ugyanis nőjön a vállalati önállóság, s avval párhuzamosan csökkenjen a központi tervezés szerepe, ennek jegyében pedig – persze bizonyos korlátok között – a központilag meghatározott bérrendszert fölválthassa a magatok meghatározta szabályozás. Ha meg munkaidő után kimentek a piacra, azt tapasztalhassátok, hogy a hatósági árak mellett egyes termékek ára a keresletnek megfelelően alakul…
Van már az elmúlt hetekből egynémely döntésetek. És akkor jön még ez a Tudósklub is.
– Sertepertél a tévében egy Sylvester András nevű muki – szivárogtatja ki a belső információkat Reményi Péter. – Na, az ő fejéből pattant ki az ötlet! Abból kiindulva, hogy Marx Gyuri, tudjátok, a fizikus, azt véli gondolni, az idő gyorsul… Erre föl ugrott be ennek a Sylvesternek, hogy adjanak havonta hatvan percet, elmagyarázandó a sok értetlennek, mi mindent kapiskálnak a világról az okosok. Stimmt?
Ekkor az eszetekbe jut, hogy semmi sincs előzmény nélkül. 1966-ban Jánossy Lajos asztrofizikus (mellékesen a központi bizottság tagja) már tartott előadássorozatot a fény természetéről, aztán Rényi Alfréd matematikus (aki néhány év múlva, amikor még ötvenéves sincs, meghal) bűvészkedett sorozatban a képernyőn a számokkal, 1967 júliusában pedig az utolsó polihisztorok egyike, Benedek István (egyébiránt ötvenhat utáni internált) kezdte meg tudománynépszerűsítő sorozatát az orvosi gondolkodás történetéről.
És lőn 1968 – és lőn Tudósklub. Tipikus értelmiségi rétegműsor. A műsorvezető eleinte maga Marx György: tévésnek amatőr, de fizikusnak profi, viszont mindenekelőtt nyitott szellem! Januárban még nem gyanítjátok, hogy az augusztusi prágai események milyen lendületesen csuknak be szabadon bóklászó elmék előtt ajtókat, ablakokat.
Most még azt látod, a tévé ismeretterjesztő rovatának új műsora új igényeknek próbál megfelelni. A Tudósklub sorozattá növi ki magát, és bár havonta csak egyszer jelentkezik, ám – a magyar televíziózásban addig szinte hagyománytalanul – a nézőket is bevonja a műsorszerkesztésbe! Hiszen már az egyes műsorok témáját is közvélemény-kutatások alapján vetik föl, aztán telefonon bárki tehet föl kérdéseket a stúdióban ülő tudósoknak…
– Hiszitek, hogy tényleg mi mondhatjuk meg, miről beszéljenek a dobozban? – kérdezi Sárossy Dezső, akinek azért az elmúlt két-három évtizedből van néhány kellemetlen tapasztalata a demokráciáról.
Persze tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy minden fölmerülő kérdés csiklandja az agyat: öröm hallgatni a kötetlen beszélgetéseket, vitákat. A tudományos-technikai forradalom maga a szellemi izgalom (az augusztusi csehszlovákiai bevonulás híreit is tranzisztoros rádión fogod hallgatni!)
– Mikor is találkozna a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság ilyen közvetlenül az útitárs értelmiségi réteggel…? – veti föl a kérdést Gabos Gyuri egy májusi értekezleten, amikor egyelőre még csak a prágai tavasz fejleményeit taglaljátok.
A történelem elsodor benneteket. Mindenfélékre hivatkozva a gazdasági mechanizmus ellenérdekelt csoportjai 1972 után elérik, hogy fékeződjék a reform: újabb lendületet, ha egyáltalán, csak a hetvenes évek végétől vesz ismét. Idővel a műsor is elszundikál, aztán, amikor megint van rá kereslet, újraindul, de akkor már egy szociológus, Papp Zsolt vezeti.
A hetvenes évek. Van Iskolatelevízió, van Delta, fölfedezed Huszár Tibor szociológus és Pataki Ferenc szociálpszichológus műsorát, a Társadalmi előítéleteket… Ámulsz-bámulsz Czeizel Endre genetikus-orvos sorozatain: Az öröklődés titkain, a Születésünk titkain, a Jövőnk titkain… Akkor kelti föl kíváncsiságod egy történelmi magazinműsor, a História… Nagy idők tanúja vagy, legalábbis ami a tévé hőskorát illeti. Mert különben – ahogyan akkoriban mondani divatozott – a hétköznapok hőse maradsz: vállalatodé, az FTI-é és otthonodé, az Üllői út 59.-é.
Sejted, hogy mindig fognak teremni újabb és újabb, képernyőre is alkalmas tudósok: ha Papp Zsolt fiatalon meghal, akkor lesz Csepeli György szociálpszichológus, Gábor György vallásfilozófus… De idővel, amikor színes tévéd lesz, csak az tölt el örömmel, hogy fölfedezed: a futballpályák gyepe még mindig zöld, és hogy milyen látványos színű mezekben szaladgálnak rajta a színes labda után játékosok.