Lassan körvonalazódik a kínai űrállomás terve

Kína állami hírügynöksége közzétett egy jelentést, mely szerint az ország első űrállomás-modulja, a Tienkung-1 előkészületei teljes erőbedobással zajlanak, hogy az év második felében felbocsáthassák, melyet egy automata űrhajó követ majd.

A kettős - az űrállomás-modul és a Sencsou-8 - az ország első randevú és dokkoló tesztjeit képviseli majd. A Long March 2F rakétát választották ki a kilövésekhez - írja a Hszinhua. 

A médiahírek szerint, a Tienkung-1 űrállomás-modul elülső és hátulsó részére is kap egy dokkoló portot. A modult durván 8 és fél tonnát nyom majd, és két évig marad Föld körüli pályán. Következő évben a jelenlegi tervek szerint a Sencsou-9 és Sencsou-10 misszió indul el, mindkettő asztronautákat szállít, hogy kapcsolódjon az űrállomással.  

A randevúzási és dokkolási képességek tökéletesítését a kínai szakemberek a jóval nagyobb űrállomás – melyet 2020-ra terveznek befejezni – kivitelezéséhez szükséges következő lépésnek tekintik – mondja Jan Li-vej, a kínai Emberes Űrrepülési Hivatal helyettese. Jang volt Kína első tajkonautája az űrben, 2003-ban megkerülte a Földet. Kína jelenleg 21 asztronautával rendelkezik, közöttük két nő is található. Az űrhajósok már a jövőbeli dokkolásra és randevúra készülnek. A két nő a légierőben szolgált pilótaként.

Az április 26-i Hszinhua jelentés szerint, Kína célja egy hatvan tonnás űrállomás felépítése, mely három modulból áll, emellett teherszállító űrhajókat használ az orbitális pályán lévő komplexum ellátására. Az állomás egy 18,1 méter hosszú központi modullal rendelkezik, melynek maximális átmérője 4,2 méter, kilövési súlya 20-22 tonna között van. A tervek szerint ez a központi modul indul el először. A két később követő laboratóriumi modul mindegyike 14,4 méter lesz, ugyanolyan maximális átmérővel és a kilövési súllyal.

Az űrállomás konstrukciós munkálatainak részleteit egy április 25-i sajtótájékoztatón körvonalazták. Vang Ven-pao, a hivatal elnöke nemrégiben kérte fel a kínai közvéleményt, hogy válasszon logót és nevet az ország első, legénységgel ellátott űrállomásának. A kínai médiajelentések kitértek ara is, hogy az ötleteket és logókoncepciókat online szavazások révén juttassák el a szervezőbizottságnak. Erre a következő hónapokban kerül sor.

Gregory Kulacki vezető elemző szerint, a komplexumot a „kínai Skylabnek” lehetne nevezni. A Skylab volt az első amerikai árállomás, melyet a NASA felbocsátott. „A hatvan tonnás kínai állomás megközelítőleg ugyanakkora, mint Amerika első űrállomása, és a kínai emberes űrrepülési program történetének hasonló szakaszán lövik majd fel.”

A NASA Skylabje 1973-ban indult el. Egyszerre három asztronauta tartózkodott rajta. Az utolsó csapat, mely fedélzetén dolgozott világrekordot állított fel a leghosszabb ideig történő orbitális pályán tartózkodásban, mely 84 napot tett ki. A 100 tonnás komplexum 1979-ben tért vissza az atmoszférába.

Kulacki szerint Kína célja a programmal ugyanolyan egyszerű. Tapasztalatot szerezni az űrben élés és munka terén. A kínai emberes űrrepülés támogatói azzal érvelnek, hogy Amerika programja – mely modellként funkcionál Kína számára – stimulálta az amerikai technikai és gazdasági fejlődését. „A kínai politikai vezetők annak reményében támogatják a programot, hogy ezeknek a hangoknak igazuk van” – mondja Kulacki. 

A szakember szerint a tervet elvető kínaiak megkérdőjelezik az ország most is korlátozott emberi, technikai és pénzügyi erőforrásainak eltérítését az emberes űrrepülésre, azzal érvelve, hogy Kína egyszerűen megismétli, amit Amerika évtizedekkel ezelőtt már végrehajtott.