Kozmikus kígyó tekereg a tavaszi égbolton

A kora esti órákban szabad szemmel is jól látható a legnagyobb kiterjedésű csillagkép, a Hydra, vagy más néven Északi Vízikígyó.

Hatalmas kozmikus kígyót figyelhetnek meg az érdeklődők a tavaszi égbolton, a kora esti órákban.

Az égi "hüllő" nem más, mint a Hydra-csillagkép, más néven az Északi Vízikígyó. Ez a legnagyobb kiterjedésű, ám halvány csillagokból álló csillagkép. Nevében a Héraklész által legyőzött vízi szörnyet örökítették meg - olvasható a Space.com csillagászati hírportálon.

Az Északi Vízikígyó a Rák-csillagkép alatt kezdődik, délkeleti irányban "halad", és valahol a Szűz-csillagkép alatt végződik. A Hydra "hátán" a Serleg-csillagkép és a Holló-csillagkép található: A Corvus Apollón hollója volt, akit az isten elküldött, hogy hozzon vizet a serlegébe.

A madár azonban inkább fügét csemegézett, majd víz helyett egy vízi kígyóval tért vissza a karmai közt, azt hazudva Apollónnak, hogy a hüllő miatt nem tudta teljesíteni feladatát. Az isten annyira feldühödött a hazugságon, hogy a hollót, a kígyót, ahogy a serleget is az égre dobta.

Az Északi Vízikígyó legfényesebb csillaga az Alfard, a legérdekesebb képződménye viszont az epszilon Hydrae. Ez egy hármas csillagrendszer, amelynek két tagja 15,3 év alatt kerüli meg egymást, a harmadik csillag viszont 650 év alatt tesz egy teljes fordulatot a páros körül.