Külügyi bizottsági találkozó: fontos az unió hitelességének megőrzése

Az EU hitelessége megőrzésének fontosságáról beszéltek az uniós parlamenti külügyi bizottsági elnökök találkozójának résztvevői Budapesten az integráció kiterjesztésével és az EU keleti szomszédságpolitikájával összefüggésben.

Az Európai Unió hitelessége megőrzésének fontosságáról beszéltek az uniós parlamenti külügyi bizottsági elnökök találkozójának résztvevői pénteken Budapesten az integráció kiterjesztésével és az EU keleti szomszédságpolitikájával összefüggésben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a soros magyar elnökség kiemelt célja az EU bővítésének folytatása. Azt mondta, a horvát csatlakozási tárgyalások ebben a tekintetben elsődlegesek, ez "valóban előrevinné a nyugat-balkáni országokkal folytatott uniós együttműködést". A Nyugat-Balkán felzárkóztatása nélkül nem tekinthető megnyugtatónak az európai integráció - mondta.

A házelnök szólt arról is, hogy bár uniós szinten fontos cél a keleti partnerség és a déli szomszédságpolitika közötti egyensúly fenntartása, Magyarország számára történelmi és geopolitikai okokból például az Ukrajnával fenntartott kapcsolat különösen fontos. Azt mondta, igyekezni kell, hogy a keleti partnerség politikai és pénzügyi vonatkozásban is napirenden maradjon. "A történelemből ismerjük a keleti dimenzió fontosságát" - mondta, hozzátéve, hogy a déli szomszédságban "nagyobb harcok árán" megy végbe a demokratikus átalakulás.

Balla Mihály (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke a tanácskozás sajtótájékoztatóján azt mondta, az optimista megközelítés szerint sikerül a magyar soros elnökség idején lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, de néhány hetes-hónapos csúszás nem jelentene kudarcot. Mint kifejtette, a találkozón a bővítés mellett a schengeni rendszer is fontos kérdés volt. Jó volna a félév végig eljutni odáig, hogy kimondják, Bulgária és Románia technikailag felkészült a csatlakozásra a határok nélküli belső mozgást biztosító schengeni övezethez - mondta.

Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a dél-mediterrán események nem terelhetik el a figyelmet a keleti partnerségről, mert ez az EU hitelességvesztéséhez vezethetne az európai integrációt következetes reformokkal megvalósító keleti szomszédok körében. Az államtitkár megjegyezte: Magyarország lengyel barátaival egyetértésben halasztotta el a keleti partnerség eredetileg Budapestre tervezett csúcstalálkozóját. Megjegyezte, a találkozó szeptemberi varsói megtartása több időt hagy arra, hogy meg lehessen beszélni az uniós szomszédságpolitika felülvizsgálatának eredményeit.

Németh Zsolt kitért arra, hogy a mély szociális elégedetlenség kitörése a dél-mediterrán térségben messzire nyúló strukturális változásokat indít el az arab világban; az arab tavasz a hidegháború óta példátlan kihívást jelent az EU számára. Az EU-nak a déli szomszédságban úgy kell segítenie a demokratizálódást és ösztönöznie a gazdasági fejlődést - mondta az államtitkár -, hogy közben fenntartja azoknak az ambiciózus programoknak a ritmusát, amelyek a keleti szomszédokat közelítik az EU-hoz.

Az arab tavaszról szólva Pierre Vimont, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkára kiemelte, hogy a dél-mediterrán események intenzitása mindenkit meglepett az Európai Unióban, arra késztette az EU-t, hogy új megközelítésben vizsgálja felelősségét. A tisztviselő kijelentette, nincs verseny az EU keleti partnerségi programja és déli szomszédságpolitikája között, "a források átcsoportosítása délre nem a keleti partnerség kárára történik".
Kifejtette, az EU-nak meg kell találnia, hogy miként képes a legjobban segíteni egy új politikai-gazdasági partnerség kialakítását a déli térséggel, hogyan lehetne segíteni ezeket az országokat az átalakulásban, "az őszinte és mély demokrácia megteremtésében".

Pierre Vilmont arról is beszélt, hogy kialakult a külügyi szolgálat működési struktúrája, a szolgálatnál jelenleg 3700 embert alkalmaznak, a szolgálat az idén 480 millió euróval gazdálkodhat.

Stefano Sannino, az Európai Bizottság bővítési főigazgató-helyettese szintén az unió hitelességének megőrzéséről beszélt. Hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy szükség van-e a bővítés folytatására, hanem hogy az miként történjen meg. A csatlakozás "testreszabott" folyamat, mert ugyan vannak általános érvényű szabályok, az országokat egyedileg ítélik meg - mutatott rá, hozzátéve, hogy az értékelésben nagyon fontos szempont a jogállamiság és a sajtószabadság.