Szegeden átadták a "legzöldebb" szuperszámítógépet

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és a Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét.

Az új infrastruktúra 4 szuperszámítógépből áll, amelyeket földrajzilag elosztott módon, az ország különböző városaiban helyeztek el (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged). A szuperszámítógépeket az NIIF Intézet dedikált optikai hibrid hálózata kapcsolja össze egy hatalmas erőforrássá. Összesített kapacitásuk meghaladja a 48 Teraflops értéket, ami a jelenlegi világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett - olvasható az intézet közleményében. 

Május 6-án a Szegedi Tudományegyetemen adták át az említett 4 szuperszámítógép közül a harmadikat. Ez a gép Magyarország legnagyobb teljesítményű, fat-node cluster architektúrájú szuperszámítógépe és egyben a legkedvezőbb energiagazdálkodási jellemzőkkel is bíró. A szegedi konfiguráció a maga 350 GFlops/kW energiahatákonysági mutatójával vezeti a 4 gépből álló hazai szuperszámítógép-rendszer „zöld” listáját.

Kedvező fogyasztását részben az energiatakarékos processzoroknak, valamint a HP Blade technológiájának köszönheti.  Ez utóbbi kifinomult energiaszabályozást biztosít a rendszer számára. A gépet az amerikai Hewlett-Packard gyártotta és az Albacomp zRt. szállította. A Szegeden üzembe helyezett gép az igen kifinomult, CP4000BL típusú blade technológiát tartalmazza.

A gépben a legkorszerűbb AMD Opteron 6174 típusú 12 magos Magny Cours processzorok találhatók, a számítási csomópontokban lévő magok száma összesen 2112. A belső kommunikációt a nagy teljesítményű, redundáns, mesh topológiájú Infiniband hálózat biztosítja. 5,6 TByte memóriája van, és tartozik hozzá egy negyed PByte méretű HP StorageWorks X9320 háttértár alrendszer és high-end vizualizációs alrendszer is. Számítási teljesítménye meghaladja a 14 Tflop/s értéket, és különösen jó energiahatékonysági mutatókkal rendelkezik.

Különlegessége, hogy nagyon hatékonyan futtathatók rajta a vegyes párhuzamos programozási paradigmákat (üzenetküldést és osztott-memóriát) alkalmazó algoritmusok is, hiszen olyan clusterről van szó, amelynek minden csomópontja egy igen erős, 48 magos SMP számítógép. Ez az újszerű, egyszerre MPI-t és OpenMP-t is alkalmazó programozási technika különlegesen hatékony alkalmazások készítését teszi lehetővé. A gépek operációs rendszere RedHat Linux.

Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: „A Szegedi Tudományegyetemen évtizedek óta folynak kutatások, amelyekhez elengedhetetlen a nagy-kapacitású számítógépek használata." Kiemelte, a szuperszámítógép segítségével a számítástudományok területén nyílt forráskódú programfejlesztést, szoftverek optimalizálását, képfeldolgozást, ún. adatbányászatot végeznek.

"A fizikai kutatásainknak jelentőséget ad a Szegeden épülő szuper-lézerrel (ELI) tervezett kísérletekhez végzendő előszámolások: hogyan lehet izolált, rendkívül rövid impulzusokat előállítani szinkronizált lézer és nagyfrekvenciás impulzusok kombinációjával. Az emberi szervezetre kevésbé káros lágy röntgentartományba eső hullámhosszú, rövid impulzussorozatok előállítási módjait elemezzük. További kutatási terület az orvosi képalkotás szimulációja, műtétek és diagnosztika során használt röntgenkészülékek modellezése, melynek célja olyan eljárások kidolgozása, amelyekkel a képminőség javul, miközben a beteg és orvos sugárterhelése csökken."

"A kémia, biológia, gyógyszerész- és orvostudomány területén kiemelt fontosságú a számítógépes gyógyszertervezés és fejlesztés, kvantumkémiai és molekuladinamikai modellezés (molekulák, fehérjék szerkezete, átalakulása, kölcsönhatása, enzimek aktivitása, betegségcsoportok elemzése). Ezzel csökkenthető a gyógyszer kifejlesztésének ideje, a szintetikus munka és részben a kísérleti állatok száma. Ígéretes a földtudományi modellezés, ahol pl. a repedezett kőzetek áteresztését vizsgálják (radioaktív hulladék tárolása, vízvédelem, stb.)."