Martonyi: hatékony az együttműködés Orbán és az EU vezetői között

A külügyminiszter és az Országgyűlés elnöke az uniós parlamenti külügyi bizottsagi elnökökkel tárgyal Budapesten.

Hatékonyan képes együttműködni a magyar soros elnökség alatt Orbán Viktor miniszterelnök az unió vezetőivel, ide értve az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökét - mondta Martonyi János külügyminiszter Budapesten, a tagállamok parlamenti külügyi bizottsági elnökeinek találkozóján.

A gazdasági jogszabálycsomag elfogadásával a korábbi bizonytalanság után ismét mozgásba lendülhet Európa, ezért sokat kell még tenni, de "jó úton haladunk" – mondta Martonyi János. Mint kifejtette, az elnökség eredeti célja az erősebb Európa, ez elsősorban a gazdaság, az euró megerősödését jelenti, mivel így stabilitás, növekedés érhető el, és a foglalkoztatás szintje is emelkedhet.

Martonyi János kiemelte: a gazdasági jogszabálycsomaggal még az EP-vel is megállapodásra kell jutni, ám ha ez a félév végéig nem sikerül, annak nem az elnökség, hanem az egész unió, az európai gazdaság lesz a fő vesztese.

A külügyminiszter Schengennel kapcsolatban hangsúlyozta: a meglévő rendszer felülvizsgálata és kiterjesztése két külön kérdés, amelyek között nincs kapcsolat. Az ügyben az elnökség célja a minden félnek elfogadható kompromisszum megtalálása - tette hozzá. A schengeni határellenőrzés visszaállításának lehetőségét Franciaország és Olaszország kérte uniós partnereitől a Líbiából kiinduló menekültügyi nyomás miatt.

Kövér: Európában úttörőnek számít a magyar alaptörvény

Magyarországnak a volt szocialista országok közül utolsóként végre új alaptörvénye van – hangoztatta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az uniós parlamenti külügyi bizottsági elnökök találkozóján, Budapesten. A Házelnök kiemelte: az alaptörvény létrehozási folyamata és tartalma minden ellenkező híresztelés ellenére megfelel a demokratikus elveknek, sőt, sok szempontból úttörő jellegű.

Utóbbit azzal indokolta, hogy a dokumentum magában foglalja az európai alapjogi chartának megfelelő harmadik generációs alapjogi katalógust is, amely leírja a fejlődéshez, a békéhez, az egészséges környezethez, az emberiség közös örökségének megosztott kiaknázásához, a kommunikációhoz és a humanitárius segítséghez való jogokat.

A külügyi bizottsági elnökök az Országgyűlés Felsőházi termében megvitatják az Európai Külügyi Szolgálat felállításának folyamatát, Horvátország csatlakozásának kérdéseit, véleményt cserélnek a keleti partnerségi programról, és megvitatják az aktuális észak-afrikai helyzetet is.

Kövér László hangsúlyozta, hogy a soros magyar elnökség kiemelt célja az EU bővítésének folytatása. Az Országgyűlés elnöke arról is szólt, hogy bár uniós szinten fontos cél a keleti partnerség és a déli szomszédságpolitika közötti egyensúly fenntartása, Magyarország számára történelmi és geopolitikai okokból például az Ukrajnával fenntartott kapcsolat különösen fontos. Kövér László arra is kitért: sokszor éri az a vád az Európai Uniót, hogy nem szól egységes hangon. E tekintetben megjegyezte, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselői intézményének átalakításával nagy előrelépés történt. Kijelentette, hogy ezt a kérdést a parlamentek közötti együttműködésben is kezelni kell.

A magyar elnökség számára fontos, hogy Magyarország ne csak azt mutassa meg, képes szakmailag levezényelni  az elnökséget, hanem mi, magyarok rávilágítsunk arra, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk és hol élünk – hangsúlyozta a Házelnök. Ezt szolgálják a különböző kulturális rendezvények, kiállítások Brüsszelben és Budapesten; május végén az Országházat bemutató fotótárlat nyílik, az Európai Parlament épületében.