Harci sebek egy prehisztorikus tengeri hüllőn

A dinoszauruszkori élet az ősi sarki óceánokban igen nehéz lehetett. Kutatók ugyanis számos harci sebet fedeztek fel egy 120 millió éves, fogas tengeri hüllő maradványain.

A felfedezés – mely az  Acta Palaeontologica Polonica folyóirat következő számában jelenik meg – azt sugallja, hogy a táplálék, párosodás és territórium miatti harc igen mindennaposnak számított az óceánokban azon időszakban, amikor a szárazföldön a dinoszauruszok uralkodtak.  

A kutatók egy tengeri hüllő – Ichthyosaurus -  megkövesedett maradványainak tanulmányozása után jutottak erre a következtetésre. Az Ichthyosaurus delfinre emlékeztető, gyorsan úszó ragadozó volt, mely halakra és tintahalszerű állatokra vadászott. A kifejlett egyedek elérték a hat méteres testhosszt, és 100 hegyes, krokodilszerű foggal rendelkeztek.   

A vizsgálat szerzője, Benjamin Kear és csapata tisztítás közben figyelt fel a fosszilizálódott állat állkapcsán lévő sebhelyekre. Úgy hiszik, a sebhelyek begyógyult harapásnyomok, melyeket valószínűleg ugyanezen faj egyik tagja ejtett rajta. A fognyomok illeszkednek az Ichthyosauruséhoz, és nem hasonlítanak az akkoriban jelen lévő más ragadozók és zsákmányállatok harapására.    

(A felvétel illusztráció)

A prehisztorikus állatok szociális viselkedéséről nem sokat tudunk, így az ilyen jellegű eredmények nagyon fontosak. A sebhelyes Ichthyosaurust Dél-Ausztráliában, a Marree városa közeli sivatagban ásták ki. Ez a közel víztelen hely meglepő módon valamikor élettől hemzsegő tenger része volt.

Amikor az Ichthyosaurus élt, az ausztrál kontinens még az Antarktiszhoz tartozott, és sokkal délebbre helyezkedett el, mint napjainkban. Ami ma száraz füves terület, az korábban hatalmas beltenger fenekét képezte. A tenger vize igen hideg volt, néha szezonális jéghegyekkel is rendelkezett.  

Az Ichthyosaurusnak szívósnak kellett lennie, hogy túlélje sebeit. A kutatók megjegyezték, hogy kiterjedt gyógyulás ment végbe, így a nagytestű hüllő igen sokáig élt a valószínűleg lenyűgöző harc után.

"Az ősi fosszilizálódott csontokon található kóros nyomok és a fogak egyedülálló betekintést engednek ezen kihalt állatok életébe és szociális viselkedésébe” – írja Kear. "Ilyen Ichthyosaurus leletről ritkán tudnak beszámolni.”

Az agresszív, arcot támadó harapás mindennapos szociális interakció az állatoknál. Rendszerint azért vetemednek rá, hogy az ellenfél állkapcsának mozgását korlátozzák.