Aszimmetrikus galaxis két szemszögből

Két teleszkóp összehasonlító felvételén egy igen ferde spirálgalaxis látszik.

Az aszimmetrikus NGC – 2442 – póriasabb nevén Meathook (Húskampó) – egyik karja szorosan magába türemkedik, és nem is olyan régen egy szupernóva robbanásának adott otthont. A másik kar – melyet újabb csillagformálódások tarkítanak – messze kinyúlik a galaktikus magból.

A galaxist a NASA és az ESA Hubble Űrteleszkópja, valamint az Európai Déli Obszervatórium készüléke, az MPG-ESO 2,2 méteres teleszkóp kapta lencsevégre. A galaxis a repülőhal konstellációban található, mintegy 50 millió fényévre. Könnyen felismerhető torzult, poros spirálkarjairól. Míg ferde megjelenéséről úgy hiszik, történetének valamely pontján egy másik galaxis gravitációs kölcsönhatásainak eredménye, a csillagászoknak még nem sikerült megerősíteniük a torzulás pontos okát.

(Fotó: NASA/ESA és ESO)

A felvétel nagyobb felbontásban

A Hubble közeli felvétele a galaxis magjára összpontosít, valamint a két spirálkar szorosan magába csavarodó tagjára. 1999-ben, egy hatalmas csillag élete ért vége a karban, szupernóvaként. A régebbi földi megfigyelések, a 2001-ben készített Hubble-felvételek, és ezen 2006-os felvétel összehasonlításával, a csillagászok részletes vizsgálatokat tudtak végezni arról, mi történt a csillaggal. Mire ezek a képek elkészültek, a szupernóva maga elhalványult és már nem volt látható.  

Az MGP/ESO teleszkóp nagy látószögű képalkotó berendezése által készített felvételen a galaxis becenevét adó, dupla kampó alak látszik. A felvétel számos egyéb, az NGC 2442-höz közeli galaxist ölel fel, valamint távoliakat is, melyek a kép gazdag hátterét adják. A földi székhelyű készülék az égbolt nagyobb szekcióit képes lencsevégre kapni egyetlen expozícióval. Ez, a Hubble éles, űrben készített fotójával kombinálva kiegészítő információkkal látja el a csillagászokat.

(Fotó: ESO) 

A felvétel nagyobb felbontásban

A különböző képek emellett tökéletesebben mutatják meg, mi történik a galaxis belsejében. Az ESO megfigyelései a csillagok életciklusának másik végét mutatják meg a Hubble képéhez képest. A galaxis nagy részén, és különösen a hosszabb spirálkarban rózsaszín és vörös pettyek találhatóak. Ez a szín a csillagformáló régiókban lévő hidrogénházból származik. Az újszülött csillagok által kibocsátott erőteljes sugárzás megzavarja a szülőhelyül szolgáló felhőkben lévő gázt, így ezek a területek a vörös világos árnyalataiban izzanak.  

Az interakció egy másik galaxissal, mely az NGC 2442-nek szokatlan, aszimmetrikus alakját adhatta, valószínűleg ezen csillagszületés legutóbbi epizódjának kiváltó oka is. Ugyanazon árapály-erők, melyek deformálttá tették a galaxist, felzavarták a gázfelhőket, és gravitációs összeomlásukat idézték elő.