Ötven éve jutott az űrbe az első amerikai

Ötven évvel ezelőtt, Alan Shepard személyében jutott fel először amerikai űrhajós az űrbe, válaszul Jurij Gagarin történelmi repülésére a Föld körül.

Alan Shepard neve soha nem vált olyan ismertté, mint John Glenné – az első amerikai, aki megkerülte a Földet, és a Holdon elsőként lépdelő Neil Armstrongé. Ám ötven évvel ezelőtt, 1961. május 5-én Shepard lett az első amerikai az űrben, egy olyan időszakban, amikor a Szovjetunióval zajló hidegháború éppen tetőfokára ért.

Később egyike lett annak a mintegy tucatnyi űrhajósnak, akik a Holdon sétáltak. Shepard golfozott is a felszínen, mely az Apollo 14 misszió talán legemlékezetesebb pillanata volt. Egyike volt azon hét tesztpilótának, akiket a NASA 1959 áprilisában kiválasztott, hogy az asztronauták első csoportját alkossák. 38 éves volt, amikor a Mercury misszióval az űrbe jutott, aztán 10 év telt el, míg az Apollo 14 parancsnoki székbe ülhetett, és sétálhatott a Holdon. Egy belsőfül-probléma miatt előtte nem repülhetett, ekkor az Asztronauta Hivatal vezetője lett, majd a műtétet követően kezdte meg a kiképzést a Hold-misszióhoz. 1998-ban hunyt el. 

(Fotó: NASA/Bill Ingalls)

A Kennedy Űrközpont – ahonnan mindkét missziójára elindult – Shepard első repülésének évfordulóját az emberes űrrepülés egyik kulcsfontosságú momentumaként ünnepli meg – jelentette a NASA igazgatója, Charles Bolden. Szerdán, az amerikai postahivatal közreadott egy bélyeget, mely a Mercury programnak és Shepard történelmi repülésének állított emléket. Az átadásra a Kennedy Űrközpont Látogató Komplexumának Rakétakertjében került sor, a Mercuryt felszállító, fekete-fehér Redstone rakéta replikájának közelében.

A május negyedikén kibocsátott emlékbélyegen fiatal Alan Shepard mosolyog. A bélyegkollekció másik képén a Messenger szonda látszik, mely márciusban lépett orbitális pályára a Merkúr körül. A két bélyegtervezet együttesen olyan időszakot ölel fel, amely során a NASA 1500 küldetést indított el, ezek között számos automata szondát távoli világok és a Naprendszer szélének vizsgálatára

Scott Carpenter, Shepard asztronauta társa és a Shepard család tagjai csatlakoznak Boldenhez az ötvenedik évfordulós ceremónián a Cape Canaveral-i Légierő Bázison. Április 28-án a Haditengerészeti Akadémián – ahol Shepard 1944-ben végzett -  tartott ünneplésen a NASA a Felfedezés Nagykövete díjjal ismerte el érdemeit. A Shepard család a díjat – egy holdkőzetet – az annapolisi Haditengerészeti Akadémiai Múzeumnak adományozta.

(Fotó: NASA) 

Shepard 15 perces repülése - az eredeti hétfős Mercury csapat közül elsőként – nem érte el az orbitális pályát, ahogy Jurij Gagarinnak három héttel korábban, és Glennek kilenc hónappal később sikerült. Ám Shepard vált az első amerikai űrhajóssá, aki járt az űrben, a Freedom-7 fedélzetén. 186 kilométerre jutott a Földtől és 487 kilométerre a kilövőállástól.

Repülésének azonban igen kevés mozzanata lenne ma már felismerhető azok számára, akik az űrsiklók kilövéséhez szoktak. Például Shepard egy kapszulában indult el, melynek nem volt előre néző ablaka, ám rendelkezett egy periszkóppal, amelyet a kilövés után alkalmazhatott. Shepard és kapszulája az Atlanti-óceánba érkezett ernyők segítségével. 

A Redstone rakéta egyetlen hajtóműként szolgált, hogy az űrhajóst és Freedom-7 Mercury kapszuláját felvigye. Gagarin repülése orbitális pályán – 1961. április 12-én – megkérdőjelezte az amerikai technológiai kompetenciát. Shepard repülésére sikeres válaszként tekintettek. Amikor az óceánból egy anyahajó fedélzetére kisegítették, John F. Kennedy elnök is felhívta, ami meglepetésként érte az űrhajóst. Kennedy később azt javasolta, hogy Amerika még az évtized vége előtt juttasson embereket a Holdra.

Shepard 1971-ben az Apollo 14 kilencnapos misszióját parancsnokolta, melynek során 42 kilogramm holdkőzetet gyűjtöttek be, és szeizmikus vizsgálatokat végeztek. Társa, Stuart Roosa számos fa több száz magvát vitte fel égi kísérőnkre, majd visszahozta a Földre, hogy elültesse őket. Ám a misszió ikonikus képe mégis az, amikor Shepard egy sebtében összeállított golfütővel elütött két labdát, hogy demonstrálja az alacsony gravitációt.

Eredményei ellenére, egy NASA szimpózium szakemberei azt állították, hogy a golfbemutató csak a szkepticitizmust erősítette azzal kapcsolatban, milyen drága  is volt a hetvenes években az űrprogam.  

Lánya, Julie Shepard Jenkins felidézte, apja hogyan találkozott Kennedyvel a Fehér Házban, mindössze néhány nappal a repülést követően. Míg ők ketten beszéltek, Caroline Kennedy szökdellt be a szobába. "John F. Kennedy bemutatta Caroline-t az első űrben járt amerikainak. A kislány apura nézett, majd saját édesapjára. Tekintete igen furcsa volt. Aztán megszólalt: hol a csimpánz?" Ham, a csimpánz volt az első, amely a Mercury Redstone-nal az űrbe indult 1961. január 31-én.

(Fotó: NASA) 

"Apa soha nem gondolt magára hősként. Csak végezte a munkáját" - mondja Jenkins.

Charles Bolden, a NASA vezetője és korábbi űrsikló-asztronauta szerint Shepard példát állított mindenkinek, aki követte őt az űrben. Azóta 335 amerikai űrhajós járt odafenn és 164 amerikai emberes űrmisszióra került sor, mindegyik Cape Canaveralból indult.