Kútba esett a gravitációs hullámokat célzó amerikai-európai misszió

Lekerült a napirendről azon ambiciózus, amerikai-európai, 2015-re tervezett misszió, melynek célja a gravitációs hullámok vizsgálata lett volna – jelentette be az amerikai és európai űrügynökség.

A LISA -  Laser Interferometer Space Antenna – projekt a tervek szerint Einstein általános relativitás elméletében előre vetített fodrozódásokat vizsgálta volna a téridőben. Ezeket a gravitációs hullámokat még sosem vizsgálták meg közvetlen módon.  

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közötti együttműködést azért kellett leállítani, mert a megfogyatkozott költségvetésű amerikai fél nem tudta volna biztosítani a misszióhoz szükséges pénzügyi támogatást. Robin Stebbins, a NASA kutatója szerint az „ESA-nak fel kellett mondania az együttműködést a NASA-val, mivel az utóbbi pénzügyileg nem tud részt venni a projektben, miközben az ESA büdzséje 2015-ben rendelkezésre áll.” 

Az európai fél most azt tervezi, egyedül viszi véghez a missziót, bár az is lehetséges, hogy a NASA még kisebb részben, de szerepet játszhat a projektben. Az ügynökség szóvivője szerint, az ESA meghívta, hogy jelöljön ki egy tagot a jelenleg formálódó tudományos csapatba.

(Fotó: NASA) 

Míg az ESA még mindig abban reménykedik, hogy kiépíthet egy érzékelő rendszert és így kiegészítheti a Louisianában már meglévőt, a készülék nem lesz olyan arányú, mint a LISA. Ezen ambiciózus projekt három azonos űrszondát juttatott volna fel az űrben háromszög formációban. A közrefogott régióban a finom változások mérésével a kutatók abban reménykedtek, hogy a szondák észlelni tudják a gravitációs hullámok keltette változásokat a téridőben. Ezeket a hullámokat a feketelyuk-párosokhoz hasonló, hatalmas kozmikus objektumok okozhatják, illetve a Nagy Bumm után visszamaradt jelenségek is lehetnek. Míg a gravitációs hullámok létezését az asztrofizikai megfigyelések felölelik, közvetlenül még nem észlelték őket. 

Az amerikai Kongresszus által április 14-én elfogadott, új szövetségi költségvetési terv szerint a NASA 18,5 milliárd dollárt kap 2011 további hónapjaira, ez a büdzsé 240 millióval kevesebb a tavalyi összegnél. Mindeközben néhány nagyobb projekt már emészti az űrügynökség költségvetésének egy részét. A James Webb Űrteleszkóp – melyet a Hubble utódjának szánnak – többször túllépte pénzügyi keretét és ütemtervében is késedelmek merültek fel. A nemrégiben publikált asztrofizikai felmérés (Decadal Survey) - mely a NASA következő 10 évet felölelő céljainak független áttekintése - pedig a LISA helyett más missziókat részesített előnyben.

Míg soha nem alkottak még űr alapú érzékelőt a gravitációs hullámok mérésére, földi alapú kísérlet már van. Ez a LIGO -  (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory -, mely az MIT, a Caltech és más intézetek kutatóinak közös projektje. A LIGO 2002 óta működik, más érzékelőkkel – mint a francia-olasz VIRGO – együtt alkalmazzák.