Szíriában tömeges vadmészárlások nyomaira bukkantak

Tömeges gazellamészárlás helyszínét tárták fel Szíria északkeleti részén, mely adatokat szolgáltathat a régió azon furcsa kőkarámjairól, amelyeket számos kutató az emberek első, tömegre szabott csapdáinak tekint.

5500 évvel ezelőtt, egyetlen mészárlás során, a vadászok a jelek szerint legalább 93 gazellát kergettek egy ilyen karámba, aztán leölték az állatok – jelentették izraeli és amerikai kutatók a PNAS folyóiratban. Az ilyen rajtaütések számos vadállat számára a vég kezdetét jelenthették az északi levantei régióban. A gabonakörökhöz hasonlóan, ezeket a kőkarámokat is először a levegőből szúrták ki. A patkó alakú, néha egy kilométer hosszú karokkal rendelkező képződmények igen rejtélyesek voltak.

A történelmi feljegyzések és a sziklarajzok azt sugallják, a karámok nem az állatokat védték, hanem lemészárlásukat segítették – mondja Melinda Zeder, a vizsgálat társszerzője. Úgy hiszi, a vadászok és kutyáik egész gazella- és vadszamár-csoportokat, valamint struccokat is beűzhettek a karámokba.

Ez a tömeges "vadászat" azonban igen kevés nyomot hagyott maga után. A közel-keleti vadászok, vagy talán az idő megtisztította ezeket a helyszíneket, és a kőkarámokban igen kevés csontot vagy tárgyi leletet találtak eddig. Azonban a számos karámtól 10 kilométerre elterülő, feltárt Tell Kuran város lehet az első támpont annak tekintetében, hova került a rengeteg hús. A Kr.e. negyedik évezredből származó egyik rétegben a régészek mintegy 2600 perzsa gazella csontjait, főleg lábcsontokat ástak ki.  

Az elemzések azt mutatják, hogy a lábak mindenféle korú és nemű gazellától származnak, ami azt sugallja, hogy egyetlen csordát képviseltek, amelyet egy tömeges mészárlás során pusztítottak el. A kutatók ilyen típusú rajtaütés nyomaira számítanak a közeli karámoknál is, melyek koprát egyes vizsgálatok hasonló időszakra tették – mondja Zeder.

Mivel akkoriban a háziállatok száma igen bőséges volt, ez a típusú vadászat nem a táplálékról szólhatott, hanem inkább a régió felsőbb osztályának szociális tevékenysége lehetett. Ezek a vadászatok elősegíthették a perzsa gazella „hosszú, lassú menetelését a kihalás felé” – mondja Zeder. A karámokat a vadállatok vándorlási útvonalain állították fel Szaúd-Arábiától Szíria északi részéig, gyakran hosszú láncokban.

A csordákra helyezett nyomás túl soknak bizonyulhatott a perzsa gazellák és vadszamarak számára, amelyek mára teljesen eltűntek Szíria északkeleti részéről. Azonban nem csak a vadászat az egyetlen lehetséges kiváltó ok a gazellák eltűnése esetén – mondja Liora Kolska Horwitz, archeozoológus. Amikor az állatok populációja csökkenni kezdett, az emberi települések és a gazdálkodás mértéke nőtt, a sivatagok pedig kiszáradtak.