Fogszuvasodás nyomai egy 275 millió éves hüllőnél
Írta: hirado.hu | Forrás: Discovery News |
2011. április 19. kedd 08:27 |
Egy 275 millió éves hüllő rothadó állkapocscsontja időben hátrébb tolja a fogszuvasodás legkorábbi bizonyítékát, és felfedi az állandó fogazat hátrányait.
Egy 275 millió éves hüllő rothadó állkapocscsontja és hiányzó fogai mintegy 200 millió évvel tolják hátra a fogszuvasodás legkorábbi bizonyítékát.
Az új lelet megvilágítja azon evolúciós eltolódás hátrányát is, melynek során a lazán elhelyezkedő és kieső, de aztán visszanövő fogakat állandó rágófelület váltott fel. Ezen a hátrányon az emberek is osztoznak.
A nagyfejű, mindenevő, 75 centiméteres Labidosaurus hamatus több millió év alatt a szárazföldi élethez adaptálódott, nem pedig kétéltű elődjeinek vizes élőhelyeihez. Erősebb lába és páncélszerű bőre jobban adaptálódott a futáshoz és a ragadozók kivédéshez. Az állkapcsában mélyen ülő, nem elhullajtható fogai jobban alkalmazkodtak a rostos növényekhez és gyökerekhez, a rovarok sokkal ősibb keletű fogasztása mellett.
Ám az egy életre szóló fogazat miatt a hamatus védtelenné vált ugyanazon bakteriális szuvasodás ellen, mely az embereket is érinti.
A Robert Reisz professzor vezette csapat a texasi Coffee Creek mellett talált, „rendkívüli állapotban” fennmaradt állkapcsot CT segítségével vizsgálta meg. Bizonyítékot találtak a kiterjedt fertőzésre, mely valószínűleg számos fog elvesztéséhez és egy tályog formájában az állkapocs csontpusztulásához vezetett,
A vizsgálat a The Nature of Science folyóiratban jelent meg.