Virtuálisan rekonstruálták Néró császár palotáját

Régész szakembereknek köszönhetően a turisták virtuálisan járhatják be Néró császár palotáját. A rekonstrukciót egy római kiállításon mutatják be, míg a komplexum maradványai korlátozott számú csoportoknak nyílnak meg szeptemberben.

A kegyetlen, megalomán zsarnokként hírhedt Néró - aki kivégeztette a korai keresztényeket, meggyilkoltatta mostohatestvérét, két feleségét és még saját anyját is -, soha nem örvendett nagy népszerűségnek a római történelemben. Sőt még azzal is megvádolták, hogy majdnem elpusztította Rómát, amikor állítólag ő okozta a Kr.u. 64-es nagy tűzvészt, amely elpusztította a várost.

A turisták most megtekinthetik első palotáját. A Palatinus dombon lévő csodálatos épület maradványai – ahol a császár uralkodásának első éveiben élt – a nyár végén nyílnak meg a turisták előtt – jelentették be az olasz hatóságok, a császárról szóló nagyobb kiállítás megnyitóján. Az ókori Róma kulcsfontosságú régészeti helyszínei mentén mintegy 1,9 kilométerre nyúló kiállítás szeptember 18-tól indul, célja, hogy bemutassa Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus számos arcát.  

Néró mindössze 17 évesen vált császárrá Kr.u. 54-ben. Miután népe fegyvert ragadott ellene, elmenekült Rómából, majd torkon szúrta magát, mielőtt letartóztathatták volna. Ekkor 31 éves volt.

Rossella Rea, a Colosseum igazgatója és a kiállítás egyik kurátora elmondta, az írásos dokumentumok Néró ellen szólnak, és gyakran szadista gyilkosként jelenítik meg, aki saját szerzeményeit játszotta, miközben Róma égett. „Valójában úgy hisszük, nem volt felelős a tűzért. Fényűzően épített háza az első leégett épületek között volt.”

A Domus Transitoria néven ismert palota építészeti mestermunka volt, mely a Palatinustól – ahol Néró először nagybácsijával és adoptált apjával, Claudisszal és anyjával, Agrippinával élt – nyúlt egészen Maecenas (Mecénász) Esquiline-en található kertjeiig. A rezidencia grandiózus volt, ám nem maradt fenn sokáig. A Kr.u. 60. körül épített lakhely négy évvel később a nagy tűzvész martalékává vált, és a Domus Aurea, az egyik legpazarabb palotakomplexum vette át helyét.

Néró halála után, a következő uralkodók hivatalosan elátkozták örökségét, és ami a nagy tűz után első palotájából fennmaradt, azt is elpusztították. Azonban a 18. században kezdődött ásatások néhány töredezett komplexumot napvilágra segítettek. Rea szerint, a régészeti bizonyítékok alapján alkották meg a komplexum első, 3D-s virtuális rekonstrukcióját.

A palota értékes, sokszínű márványborításával, arannyal, üvegpasztával és lazúrkővel (lapis lazulis) gazdagított, freskókkal díszített mennyezetével előre vetítette a Domus Aurea – arany palota - grandiózus kinézetét építészeti innováció, kifinomult gazdagság, fény és víz kreatív felhasználása tekintetében.

Maria Antonietta Tomei, a kiállítás kurátora szerint, Néró ebben a palotában pihent a perzselő nyári napokon. A szakember szerint, a komplexum egyik leglenyűgözőbb területe az úgynevezett nimfaion – szökőkutat felölelő udvar -  volt, amelyet két szimmetrikus lépcsőn lehetett megközelíteni.

Itt gondosan kidolgozott szökőkút és vízesések - melyeket úgy modelleztek, hogy a scaenae fronst, azaz a római színház díszes hátterét reprezentálják - foglalták el a lágyan görbülő falat. Az ellenkező oldalon tizenkét oszlop támasztotta pavilon állt, ahol az uralkodó pihent. Az egyéb, fényűzően dekorált helyiségek – változatos márvánnyal és freskókkal – az udvar oldalaiból nyíltak.

A komplexum a várakozások szerint szeptemberben nyílik meg a látogatók előtt.