Nőstényeit fogyasztja el egy farkaspók-faj

Uruguayban egy kutatócsoport kimutatta, hogy a hím farkaspókok megeszik az idősebb nőstényeket. Számos fajnál a nőstény pókokról ismeretes, hogy elfogyasztják a hímeket, ám ez az első alkalom, hogy a biológusok a szerepek felcserélődését látják a vadonban.

Megfigyelték, hogy a hím pókok szüzekkel párosodnak, és az idősebb, kisebb szaporodási sikerrel rendelkező nőstényeket megeszik. A kutatók azt sugallják, a zord élőhelyek kényszerítik a hímeket arra, hogy táplálék gyanánt a nőstényeket egyék meg. Az eredményeket a Linné Társaság Biological Journal folyóiratában publikálták.  

A kérdéses faj az Allocosa brasiliensis, éjszakai farkaspók, mely Dél-Amerika homokos dűnéin él a folyópartok és az Atlanti-óceán partja mentén. A kutatók azért tanulmányozták a fajt, mivel a part menti élőhelyek egészségi állapota markerének tekintik. Miután megfigyeltek egy hím pókot, ahogy nőstényt fogyaszt természetes élőhelyén, Dr. Anita Aisenberg és csapata megpróbált magyarázatot találni erre a viselkedésre. 

"A pókoknál általánosságban a nőstények nagyobbak a hímeknél, és ők alkotják a szelektív nemet, míg a hímek kisebb csavargók, amelyek potenciális szexuális partnereket keresnek” - magyarázza. Az A. brasiliensis esetében azonban kiderítették, hogy a hímek szokatlanul dominánsak. Bár a szexuális kannibalizmus széles körben dokumentált a pókoknál, a kutatók meglepődtek, hogy hím A. brasiliensist figyeltek meg nőstényeket falni. Aisernberg szerint ez nemcsak az első ilyen jelentés a pókoknál, hanem rendkívül ritka az állatok világában is.  

A kutatók megfigyelték, hogy a hím farkaspókok üregeikben várakoznak a partnert kereső, látogató nőstényekre. "A hímek sokkal gyakrabban párosodtak kiváló testi kondíciókkal rendelkező szüzekkel, hogy biztosítsák a sikeres utódlást. Ennél a fajnál az első petezsák a legsikeresebb a peték számát illetően, így a szüzekkel a hímek biztosítják első utódaikat. A jobb testi kondíciókkal rendelkező nőstények emellett több petét termelnek, ennélfogva sokkal több utódjuk lesz.”   

Az idősebb nőstényeket, és a rosszabb testi kondíciókkal rendelkezőket csúnya meglepetés érte, mivel a hímek más szükségletek kielégítése céljából vették hasznukat. A kutatók által „extrém szexuális választásnak” titulált folyamat során, a hím pókok eldöntötték, hogy párosodjanak-e a nőstényekkel vagy megegyék őket. Ez a döntés a jelek szerint a párzási potenciál alapján született meg. 

Aisenberg szerint talán a környezet - melyben a pókok élnek – alakította ki ezt a szokatlan szexuális viselkedést. "Az A. brasiliensis élőhelyét zordnak lehet tekinteni szélsőséges hőmérsékletekkel, erős szelekkel, ritka menedékekkel, és igen kiszámíthatatlan zsákmányállat-bőséggel. A hímek az alacsony szaporodási értékkel rendelkező nőstényeket eszik meg, és kovácsolnak belőlük előnyt prédaként, és csak azokkal a nőstényekkel párosodnak, amelyek biztosítani tudják magas szaporodási sikerüket.”