Az online lexikonoké a jövő?

Leáldozóban van a papír alapú szótáraknak és lexikonoknak, mivel sokan már csak akkor nyúlnak könyvekhez, ha az interneten valamit nem találnak meg. Kérdés azonban, hogy mennyire megbízhatóak az online lexikonok?

Egyre kevesebben fektetnek be a többkötetes lexikonokba, az online szótárak és enciklopédiák átvették a hatalmat. Kérdés, hogy mennyire bízhatunk meg bennük – teszi fel a kérdést az MR1-Kossuth Rádió műsora.

Nyomtatott szótárhoz, lexikonhoz sokan már csak akkor nyúlnak, amikor az interneten nem találják, amit keresnek. Téchy Tünde, a Szabó Ervin Könyvtár Tájékoztatási Osztályának vezetője ennek ellenére azt mondja, sokan kedvelik a régi nagy lexikonokat. Szerinte, ha régebbi korokra vonatkozó adatokra van szükségünk, még mindig érdemes fellapozni a Révait. Az interneten rengeteg adatot találhatunk, de nem biztos, hogy ezekben megbízhatunk.

Százezres porfogók…

Walitschek Csilla, a Libri ügyvezető igazgatója elismeri: lassan már senki sem vesz lexikont, egyrészt az internet miatt, másrészt az árak miatt: egy 18 kötetes lexikonért több mint százezer forintot kell kifizetni. Ennek ellenére a polcokon tartják, de a kereslet kicsi, esetleg akcióban, nyomott áron tudják értékesíteni a lexikonokat.

Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó szerkesztőségi igazgatója is egyetértett azzal, hogy a nyomtatott kiadások eladott példányszáma erősen visszaesett, de szerinte nem az a legfontosabb kérdés, hogy az olvasók milyen – online vagy nyomtatott – formában jutnak hozzá a lexikonokhoz, hanem az, hogy megbízható minőséget kapnak-e. Ma már a legtöbb kiadó egyébként online verziót is ad a nyomtatott szótárakhoz. „Tudomásul kell venni, hogy minden együtt él” – mondta Pomázi Gyöngyi, hozzátéve, hogy a nagy kiadók szerte Európában is megnyitották a kaput: számukra ugyanis érdektelen, hogy digitális vagy nyomtatott szótárt, lexikont adnak-e el, a lényeg, hogy az emberek megvegyék, és tudják, hogy a nagy kiadó garantált tartalmat biztosít nekik.

Az online nem versenyzik a papírral

Gervai Péter, a Magyar Wikipedia alapítója azt mondja, a közösségi enciklopédiához mindenki hozzáteheti a tudását, és a minőségbiztosítást kiemelt szempontként kezelik. Hozzátette: a Wikipedia célja nem az, hogy a papírlexikonokkal versenyezzen. A népszerűségét mutatja, hogy a magyar oldalon jelenleg 187 ezer szócikk van (az angol nyelvű Wikipedián ez a szám 3,6 millió).

Ha gyorsan kell valami, akkor verhetetlen az internet, de ha a felhasználó tovább akar menni, vagy ellenőrizni akarja az információt, akkor olyan kiadóhoz fordul, amely megbízható – mindegy, hogy online vagy nyomtatott. Végül is egy szakmáról van szó – hangsúlyozza Pomázi Gyöngyi.

A szándékos hiba védetté teszi a lexikont

És ha már szakmáról esett szó: sok szerkesztőség ragaszkodik egyfajta babonához, miszerint a lexikont azt teszi igazivá, ha van benne egy nem létező személyről szóló, tudatosan torzított címszó.

Szörényi László irodalomtörténész ezt azzal a meggyőződéssel magyarázza, hogy ha szándékosan teszünk bele egy hibát a lexikonba, azzal félrevezetjük az ördögöt, és így máshol már nem lesz hiba. A szándékos hibák másik magyarázata – mondja Pomázi Gyöngyi –, hogy védetté teszik a lexikont, amely így, egy az egyben nem másolható.

Alkalmazkodó változtatások

A legnépszerűbb magyar online szótár az MTA Sztaki vezetője, Kovács László elmondta: naponta 150 ezer ember használja a hat nyelven működő, 1995 óta létező szótárt. Folyamatosan próbálják javítani, és hamarosan elérik a papírszótárak minőségét. A Wikipedia alapján közösségi szótárszerkesztést vezettek be, a szócikkek tartalma, a szótár funkcionalitás is megváltozik a közeljövőben.

Ha egy szó új értelmet nyer, az azonnal bekerül az internetes változatokba – az írott szótárban ez hosszabb időt vesz igénybe. A szótárkiadók üzleti megfontolásból nem éves, hanem két-három éves frissítést készítenek. Az online szótárak viszont nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Mivel elektronikusan hozzuk létre a szövegeink nagy részét, az online szótárnak nagyobb hasznát vesszük – mondja Kovács László.