312 millió éves kérész lenyomatára bukkantak

Massachusettsben megtalálták egy repülő rovar eddigi legidősebb, teljes testlenyomatát. A maradvány 310-321 millió éves, és a modern kérészek ősét reprezentálja.

Mintegy 312 millió évvel ezelőtt, kérész landolt egy pocsolya sáros szélén, aztán elrepült. A trópusi ártér sáros talaja történetesen tökéletes állagú volt ahhoz, hogy megőrizze testének részletes lenyomatát, beletérve a testrészeket és a karmok által hagyott nyomokat. A következő áradás iszappal terítette be a lenyomatot, és megőrizte, miközben az elkövetkező évmilliók folyamán kőzetté szilárdult.  

A kérészfosszília így az eddigi legidősebb, teljes testlenyomat egy repülő rovarról. A korábbi csúcstartó 280-285 millió éves volt. A leletet 2008-ban találták meg, amikor a Tufts Egyetem kutatója, Richard Knecht eltévedt egy ingoványban, ahol fosszíliákat hordozó olyan kőzetformációkat keresett, melyek egy 1929-es szakdolgozatban szerepeltek. Amikor kikerült a mocsárból, rábukkant egy ilyen típusú kőzetre, és egy laza részre, mely a fosszíliát rejtette.

A rovarok lágytestű állatok, és a halál beállta után általában széttöredeznek vagy furcsa  módon behajlanak, így a rovartesteket jó minőségben feltáró fosszíliák rendkívül ritkák. A szárnyak a leggyakoribb, paleontológusok által fellelt maradványok. Emiatt az ilyen típusú lenyomatok rendkívül fontosak.

„A legtöbb fosszilis rovarnál nem sok felszíni részletet lehet látni” – mondja Conrad Labandeira a washingtoni Smithsonian Intézet paleoentomológiai kurátora, aki nem vett részt a vizsgálatban. Elmondása szerint az ilyen típusú lelet nagyon értékes, mert látni lehet a függelékek bizonyos mozgását, ami adatokat szolgáltat a lábak mozgási tartományáról. Emellett olyan részleteket is közöl, melyeket normál esetben egy fosszíliától nem lehet megtudni. A bizonyítékok azt sugallják, hogy a fosszília a modern kérészek ősét reprezentálja, és a csoport kifejlődési dátumát is hátrébb tolja.

A lelet az akkor trópusi környezetét más repülő és nem repülő rovarokkal, kétéltűekkel, protohüllőkkel és ősi növényekkel oszthatta meg, ezek némelyike a mai zsurlókra hasonlíthatott – mondja Jacob Benner, a Tufts Egyetem kutatója. Az eredmények a PNAS folyóiratban jelentek meg.

Bármely rovarfaj legidősebb leletei rovar testrészekből származnak, melyek a 418 millió évvel ezelőtt kezdődött devon korszakra néznek vissza - mondja Labandeira. A kérész mellett az egyetlen, idősebb teljes lenyomat egy röpképtelen rovartól származik,  amelyet ugyanezen kutatócsoport talált meg ugyanazon a lelőhelyen, a kérész-lenyomat felfedezése után – mondja Knecht. A csapat legalább ezer más fosszíliát is talált, többek között egy protohüllőnek kinéző élőlény megkövesedett nyomait.