Tovább súlyosbodott a munkaerő-piac válsága

A munkaerő-piaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak "tüneti kezelésként" szolgáltak, jelentette ki az MTA szakembere

A válság növelte a munkaerő-piacon már korábban is meglévő súlyos feszültségeket és egyenlőtlenségeket, a legnagyobb vesztesek a szakképzetlenek, illetve a hátrányos helyzetű térségekben élők voltak - mondta Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) igazgatója csütörtökön Budapesten a Munkaerő-piaci Tükör 2010 című kiadvány bemutatóján.

Az évente megjelenő tükör központi témája ezúttal az, hogy milyen hatással volt a válság a munkaerő-piacra.

Fazekas Károly kiemelte: a munkaerő-piaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak "tüneti kezelésként" szolgáltak.

A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül: 2009-ben a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a munkaügyi központok összesen 19 milliárd forintot költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, amellyel legalább 60 ezer munkahelyet sikerült megmenteni.

Köllő János, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a legalább 60.000 munkahely megtartása is jelentős eredmény, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a munkahely-megőrzési és -teremtési programok nem tudták elejét venni a munkanélküliség növekedésének.

Kifejtette: Magyarország nem tartozott azok közé az országok közé, amelyekben úgynevezett "puhább eszközökkel" - például bércsökkentéssel, munkaidő rövidítéssel, vagy visszavételi ígérettel kombinált ideiglenes elbocsátással - tompítani tudták volna a válság munkaerő-piaci következményeit - ismertette Köllő János.

A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül, hogy 2008 októbere és 2010 júniusa között összesen 889 cég, csaknem 53.000 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken.

A költségvetési szektorban 2008-2009-ben a foglalkoztatás közmunkások nélkül 0,4 százalékkal csökkent, munkaidő-csökkenés pedig meghaladta az 1 százalékot, emellett nagy - fűnyíróelv szerinti - bércsökkentés volt.

A magánszektorban a reálbér nem változott, a munkaidő-csökkenés nagy része pedig létszámcsökkenésből adódott - fűzte hozzá.

A munkaidő kutatásba bevont alkalmazottak 55 százalékánál összességében nem változott, a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés.

Köllő János kiemelte: a válság következménye az is, hogy jelentősen nőtt az ifjúsági munkanélküliség, és romlott a gyors elhelyezkedés esélye a munkából kikerülők körében.

Ezenkívül 20 százalékkal nőtt a nem támogatott munkanélküliek száma, különösen nagy a növekedés azok között, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást, valamint nem kapnak egyéni jogon támogatást - jelezte.

A szakember a jövőre vonatkozóan elmondta: a korábbi válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás a többi gazdasági mutatóhoz képest mindig később tér vissza a válság előtti szintre a beruházások visszaesése miatt.

Valószínű az is, hogy a munkaerő-piacra foglalkoztatottként visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák majd határozott idejű szerződéssel és munkaerő-kölcsönzőn keresztül.