A zenei ritmus és vérnyomás viszonyát vizsgálták

Két kutató a vérkeringés változásának és a zenék ritmusának összefüggését vizsgálta

Az emberek vérnyomása különös szabályok szerint hullámzik, és a ritmus igen hasonló több klasszikus zenemű üteméhez: egy angol és egy olasz orvosprofesszor érdekes összefüggést mutatott ki a vérkeringés változása és bizonyos zenék ritmusa között.

Peter Sleight és Luciano Bernardi a zene hatását vizsgálta a szívműködésre. A European Heart Journalben megjelent tanulmányuk szerint először egészséges, fiatal önkénteseken figyelték meg a különböző zenék hatását. A vizsgálatban 24 ember vett részt, köztük 12 hivatásos muzsikus.

Folyamatosan mérték a résztvevők szívműködését és légzését. A vizsgálati időszakban volt csönd, reggae zene, klasszikus muzsika, techno és rap, és ezek véletlenszerű sorrendben váltakoztak. A gyors és hangosabb zene gyorsította a légzést és szívműködést: izgalmat okozott, míg a lassú vagy meditatív ütem a résztvevőket mérhetően nyugtatta, mind a légzésük, mind a szívműködésük lassult.

A másik vizsgálatban is 24 önkéntes vett részt, hasonló összetételben. Itt viszont klasszikus zenét játszottak a jelenlévőknek, de a szívműködés és légzésszám mellett a vérnyomást, az agyi véráramlást és a bőrerek tágulását, illetve szűkülését is mérték. Az egyes zeneművek fölcsendülésének sorrendje itt is kiszámíthatatlanul következett: felhangzott Puccini operájának áriája, a Nessun Dorma a Turandotból, Beethoven IX. szimfóniájának erősödő része, aztán egyenletes, andalító Bach-muzsika, illetve Verdi Nabucco című operájából egy részlet.

A kiválasztott Puccini- és Beethoven-muzsika crescendója az élettani jellemzők mérsékelt fokozódását váltotta ki: a vérnyomás és a pulzusszám, a légzés növekedett, a bőr erei összeszűkültek. A Bach-kantáta relaxációt idézett elő, a vérnyomás csökkent, a bőrerek kitágultak. Verdi muzsikájának zenei frázisai megfeleltek a vérnyomás-szabályozás hullámainak.