Skanzen: Ismerkedjünk a kocsmák történetével!

A szentendrei skanzen most nyíló tárlatán a kocsmatörténelem mellett a vidéki zsidóság asszimilációjával, a kóser konyhával és a mezővárosok kultúrájával ismerkedhetnek meg a látogatók

Az egykor bortermelésre "szakosodott" felföldi mezővárosok kultúráját mutatja be egyebek mellett kocsma- és céhtörténeti bemutatóval a szentendrei skanzen csütörtökön nyíló időszaki kiállítása.

Az április végéig látható Város és falu határán című kiállítás ezen felül hanganyagokkal és archív felvételekkel egészíti ki a felföldi mezőváros tájegység állandó kiállításait - mondta el az MTI-nek Kemecsi Lajos, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos igazgatója.

Beszámolt arról, hogy a Skanzen Galériában fotók elevenítik fel a felföldi mezővárosok életét egykor és ma; a magtárban a piacok hangulatát idézik meg, valamint hagyományos viseleti darabok is láthatók, amelyek a budapesti Néprajzi Múzeumból érkeztek kölcsönbe.

A tájegységben található mádi borozó pincéje ad otthont a kocsmatörténeti kiállításnak, a gyöngyösi iparosházban pedig az egri Dobó István Vármúzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum tárgyait állították ki a céhtörténeti bemutató keretében. A gyöngyösi polgárházban a város Szent Kereszt Társulatának működésével és az egykori gyöngyösi színházi élettel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Kemecsi Lajos a tárlat történelmi hátteréről kifejtette: a mezővárosok annak idején közvetítő szerepet töltöttek be a paraszti, valamint a nemesi és a polgári életmód és műveltség között. A felföldi mezővárosok esetében a szőlő- és a borkultúra vált városképző tényezővé, a szántóföldi gazdálkodás és az állattartás helyett a céhes iparos forma, a bortermelés és a kereskedés került középpontba, melyben jelentős szerepet játszott az ott élő zsidóság.

"A mádi kereskedőházban a kocsmatörténet mellett a vidéki zsidóság történetével és az asszimiláció kérdéskörével is foglalkozunk, és erre az alkalomra készült el az a kiadvány, amely a kóser konyhát mutatja be és természetesen receptek is találhatók benne" - mondta el a néprajzi múzeum munkatársa.

Az egykor jelentős kereskedelmi és kultúraközvetítő szerepet játszó felföldi mezővárosok - mint például Gyöngyös, Mád, Tállya, Erdőbénye, Tokaj, Hejce - közül egyesek modern várossá tudtak válni, mások azonban visszafalusiasodtak - jegyezte meg a szakember.

A szentendrei skanzen új kiállítását a Felemelő század országos programévad keretében rendezik meg, a tárlatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.