A nagytestű fajok kifogása módosította az óceán szénmegkötő képességét
Forrás: hirado.hu/PhysOrg |
2010. szeptember 07. kedd 15:00 |
A bálnavadászat és a legnagyobb fajokat célzó halászat évtizedei megváltoztatták az óceánok képességét, mellyel eltárolják és megkötik a szenet – állítja egy amerikai, tengerkutatókból álló csapat
Egyetlen bálna is hatalmas mennyiségű szenet tartalmaz, olyan mennyiséget, melyet csak a legnagyobb fáké halad meg – mondja Andrew Pershing, a kutatás vezetője. A bálnavadászat egy évszázada megegyezik több mint 280 millió hektárnyi, mérsékelt erdőség elégetésével, vagy 28 ezer terepjáró száz éven át tartó működtetésével.
„Hajlamosak vagyunk a mocsarakban, fákban, füves térségekben tárolódó szénre gondolni, nem az állatokra” – mondja. „Ha bálnákat, cápákat, nagytestű halakat távolítunk el, csökkentjük az ezen populációkban eltárolt szén mennyiségét.” A nagyobb testű tengeri gerincesek és a fajok legnagyobb egyedeinek védelme a kutatók szerint elsődleges védelmet kellene élvezzen. A vizsgálat a PLoS tudományos folyóiratban jelent meg. A karbonkreditek további kezdeményezést nyújthatnak a hal- és bálnapopulációk helyreállítására – mondja Pershing.
Az óceán "vastrágyázása" széles körben fejtegetett elmélet a szén megkötésére. Ám Pershing és más kutatók számításai azt sugallják, hogy a bálna- és nagytestű halpopulációk helyreállítása sokkal hatékonyabb eszköz lenne a szén tárolására. „A nagy meglepetés számításainkban az volt, amikor összehasonlítottuk a süllyedő bálnatetemek exportálta szenet a vas bevonásával exportált mennyiséggel” – magyarázza. „Ha minden, valaha élt bálnánk meglenne, akkor annyi szenet tudnának eltávolítani egy év alatt, mint a leghatékonyabb vastrágyázási eljárások közül 200. Ez azt árulja el nekem, hogy jelentős szénmegtakarítást érhetünk el, ha védjük az erőforrásokat az óceánokban, a bálnákat, nagytestű halakat és cápákat.”
Az elpusztult, süllyedő fitoplankton sejtek az elsődleges eszközei az óceán felszín közeli – eufotikus - vizeiben lévő szén eltávolításának. A tengeri gerincesek sokkal kisebb szerepet játszanak a szervetlen és szerves karbon mozgatásában és tárolásában az óceáni ökoszisztémában. Azonban, hozzájárulásukat nem szabad alábecsülni, figyelembe véve a nagytestű állatokkal járó anyagcsere hatékonyságát. Egy kék bálna 90 tonna biomasszát mondhat magának, szöveteiben mintegy 9 tonna szenet tárol el. Csak egy nagy fa rendelkezik több szénnel – magyarázza a kutató.
A fitoplanktonhoz hasonlítva, melynek élettartama napokban mérendő, a bálnák és nagytestű halak évtizedekig élnek. A testükben felhalmozódott szenet egész életükre megkötik. Mivel megvan képességük, hogy évekig eltárolják a szenet, a tengeri gerincesek – mint a bálnák – a fákhoz hasonlatosak. Méretük és kevés ragadozóik miatt, a bálnák és egyéb nagy, tengeri gerincesek hatékonyan exportálhatják a szenet a felszíni vizekből a mély tengerek felé. Azon egyedek, melyek természetes módon pusztulnak el, a szenet az óceáni mélybe szállítják, messze az atmoszférától.
Annak vizsgálatára, mik a konzekvenciái az óceán szénmegkötő képességére nézve, ha ezen nagytestű állatokat eltávolítják, a kutatók bálnafajok populációit vizsgálták meg, rekonstruálták a bálnavadászat előtti, és modern egyedszámukat. Ezek között ott voltak a Déli-óceán kék bálnái, melyek egyedszáma több mint 99 százalékkal csökkent. A kutatók becslései szerint, a 100 éves bálnavadászat mintegy 23 millió tonna szenet távolított el a tengeri ökoszisztémákból. A nagy szilás cetek populációi manapság a bálnavadászat előtti szénmennyiség mindössze 15 százalékát tárolják el.
Azon ökoszisztémákban, melyeket súlyosan érintett a bálnavadászat, a kisebb fajok populációi megnövekedtek. Ám ez az eltolódás a kisebb állatok felé 30 vagy még több százalékkal csökkentheti a teljes közösségi biomasszát – állítják a kutatók. A nagyobb állatok tömegegységenként kevesebb táplálékot igényelnek, sokkal hatékonyabban tárolják el a szenet, mint a kisebbek. A kisebb állatokhoz mérten, a nagyobb fajok naponta kevesebb táplálékot (szenet) igényelnek egy gramm szövet fenntartásához. A táplálék ugyanazon mennyisége jóval több tonnányi bálnát képes ellátni, mint pingvint – mondja a kutató.