Középkori leletek a szegedi Árkád területén

Középkori település nyomaira bukkantak a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársai a szegeden épülő Árkád bevásárlóközpont területén

Igazi régészeti szenzációnak számít, hogy a Londoni körút, Bakay Nándor utca, Boros József utca és Rigó utca által határolt nagy kiterjedésű területen középkori megtelepedés nyomai kerültek elő.

(Fotó: NÖK) 

A történelmi források alapján ugyanis Szegeden három fő megtelepedési góccal lehet számolni, amelyeket a mai Belvárosban, Felsővárosban és Alsóvárosban kell keresni, az épülő bevásárlóközpont területe azonban kívül esik ezeken: egy 18. század végén készült katonai térkép még mindig lakatlanként, illetve szőlőföldekként jelöli ezt a helyet.

(Fotó: NÖK) 

S mivel a terület a bevásárlóközpont építését megelőzően intenzíven be volt építve, azzal is számolni kellett, hogy az épületek alapjai és pincéi nemcsak elérték, de el is pusztították a lehetséges régészeti rétegeket.

(Fotó: NÖK) 

A munkák során a közel 24 ezer négyzetméter kiterjedésű területen eddig több mint 300 objektumot tártak fel a régészek. A közel 2 méter mélyen húzódó sárga, agyagos altalajba mélyedve számos gödör, árok, kemence és egyéb objektum került napvilágra.

(Fotó: NÖK) 

A régészeti jelenségekből előkerülő leletanyag – mely 16–18. századi megtelepedést jelez – teljes hasonlóságot mutat az idén a szegedi egyetem rektori épületében folytatott feltárások leleteivel. A további összefüggések megállapítására a feltárásokat követő feldolgozás és tudományos kutatómunka ad majd lehetőséget.

(Fotó: NÖK)

A bevásárlóközpont területén végzett feltárás egyik fontos tanulsága, hogy a szűkös írott források által szerzett ismereteinket a régészet még meglepő fordulatokkal egészítheti ki, ahogy ez a jelen esetben is történt. Az itteni kutatásról már most kijelenthető, hogy módosítani fogja a középkori Szegedről eddig kialakult képet.