Híradó - Több mint internet!

Panoráma > Külföldi hírek 

Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban indítottak pert a magyar állam és több nagy múzeum ellen

A Herzog-örökösöké az egyik legnagyobb restitúciós per, amelyet az Egyesült Államokban egyetlen család egy külföldi állam ellen indított. Fő felperesnek egy 44 éves Herzog-dédunokát választottak az örökösök, jelzésül a magyar hatóságok felé: a kivárás nem megoldás - írja pénteki cikkében a Los Angeles Times.

Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban indítottak pert a magyar állam és több nagy múzeum ellen, hogy visszakaphassák a néhai bankár műgyűjteményéből a holokauszt idején ellopott, ma Magyarországon található darabokat, több mint 40 műtárgyat. A kereset szerint a művek - köztük id. Lucas Cranach, El Greco, Francis de Zubarán és Gustave Courbet alkotásai - több mint 100 millió dollárt érnek.

"Ez az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - restitúciós per, amelyet egyetlen család egy amerikai bíróságon indított egy másik állam ellen" - mondta a családot képviselő New York-i ügyvéd, Michael S. Shuster a Los Angeles Timesnak.

Magyarország kevésbé együttműködő

Az ügyvéd szerint a per a végső eszköz a család kezében arra, hogy rábírja a magyar kormányt - amely ezekben az ügyekben sokkal kevésbé volt együttműködő és megegyezésre hajló, mint a német vagy az osztrák vezetés - a helyes cselekedetre. Shuster hozzátette: a keresetet a vonatkozó hágai egyezménynek megfelelően lefordítják és eljuttatják a magyar hatóságokhoz.

A fő felperes szerepét - stratégiai és személyes okokból - egy Herzog-dédunoka, a 44 éves David de Csepel vállalta, aki ingatlanfejlesztőből lett marketing tanácsadó és a kaliforniai Marina del Reyben él. A stratégiai meggondolásokat magyarázva Shuster hangsúlyozta: fontos, hogy egy fiatal képviselje a családot, világossá téve a magyar illetékesek számára, hogy a kivárás nem jelent megoldást ebben az ügyben.

Azonban David de Csepelnek, aki egyike a több mint 20 Herzog-örökösnek, személyes kötődése is van az ügyhöz. "Nagyanyám művészeti albumokból vágta ki apja kollekciójának darabjait és a képeket kitette New York-i lakásában" - idézi fel de Csepel, akinek a képek visszaszerzése iránti elkötelezettsége 1995-ös budapesti látogatása után erősödött fel. A Szépművészeti Múzeumban először láthatta élőben a kérdéses festmények egy részét, s volt, amelyiknél tábla jelezte, hogy az az egykori Herczog-gyűjtemény része volt.

"Igazságot akarok a családomnak"

"Furcsa érzés volt" - emlékszik vissza az örökös az akkori látogatásra, hozzátéve: "nem azt akarom, hogy a képek otthon lógjanak a falon. Nem is tudom, hogy tudnék-e aludni... Inkább csak igazságot akarok a családomnak".
 

David de Csepel emlékeztet arra, hogy már az 1990-es évek eleje óta küzd kárpótlásért családja: először diplomáciai utakon, majd a magyar bíróságon próbáltak visszaszerezni több műtárgyat, sikertelenül.

A mostani per több szempontból is szokatlan: egyrészt a visszakövetelt műtárgyak nagy számát tekintve, másrészt azért, mert a nagy sajtónyilvánosságot kapó hivatalos lépések mellett egy külön honlapot is szenteltek az örökösök az ügynek. A www.hungarylootedart.com oldalon különböző háttéranyagok mellett a családról és a gyűjtemény darabjairól készült képek is találhatók.

"Ez egy bírósági ügy, de azt akarjuk, hogy a közvélemény is tudja, mi történik" - mondta David de Csepel a Los Angeles Timesnak. Utalt arra: így szeretnének további nyomást gyakorolni Magyarországra.