Megvannak a kritikus fehérjék? Magyar kutatók megfejtik a reuma titkát

Fiatalon még csak legyintünk rá: egy kis reuma, orvosi szakszóval sokízületi gyulladás, reumatoid artritisz

Később viszont alaposan megszenvedjük az ízületi megbetegedések egyik legsúlyosabb formáját, a krónikus – azaz elhúzódó jellegű – és egyben sok ízületet érintő gyulladást, amely a lakosságnak körülbelül 1%-át érinti.

A kórfolyamatot az autoimmun betegségek közé sorolják, ahol az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének  kutatói azt vizsgálják, milyen sejten belüli jelátviteli folyamatok állnak az autoimmun reakciók hátterében. Mócsai Attila kutatócsoportja a sejteken belüli információáramlást tanulmányozása közben vette észre, hogy bizonyos gének kikapcsolásával egerekben nem tudott kialakulni az autoimmun betegség.

A világon elsőként sikerült azonosítaniuk két ilyen fehérjét, a foszfolipáz Cgamma2-őt és a Syk-et. Azt tapasztalták, hogy a génhiányos egerek lábai egészségesek maradtak, nem duzzadtak meg, míg a párhuzamosan vizsgált, genetikailag normális állatok lábai betegek lettek. A vizsgált fehérjék hiányában tehát nem alakult ki a betegség. Az egérmodellekben elvégzett kísérletektől persze még hosszú út vezet az új gyógyszer gyártásáig. De két lehetséges célpontot, azaz két kritikus szerepű fehérjét már azonosítottak.