Hosszú útról beszélt Navracsics a Fidesz kampánynyitóján

Magyarországon mindenkinek meg kell találnia a számítását, függetlenül attól, hogy jobboldali, vagy nem, "magyar, vagy cigány" modta a frakcióvezető

Navracsics Tibor szerint a Fidesznek az áprilisi választás nem végcél; a párt hosszú útra indul, ennek végcélja, hogy Magyarország szabad, erős, független, virágzó ország legyen, ahol mindenki megtalálja a számítását. Kósa Lajos a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy nincs más választás, mint a szabadság.

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn a párt fővárosi március 15-i megemlékezésén, kampánynyitó nagygyűlésén azt mondta: Magyarországon mindenkinek meg kell találnia a számítását, függetlenül attól, hogy jobboldali, vagy nem, "magyar, vagy cigány". Kijelentette: a Fidesz lezár egy szomorú, bukásokkal, kudarcokkal teli fejezetet, amely a modern magyar demokrácia legnehezebb 8 éve volt.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "többen vagyunk, mint ahogy a szocialisták szeretnék, de még elkeserítőbb tény, hogy ennél is sokkal többen leszünk április 11-én és 25-én, és akkor nagyon el fognak keseredni a szocialisták, mert mi innen hosszú útra indulunk".

A Fidesz, reményei szerint, megnyit egy hosszú, a gyarapodást, a felvirágzás és minden magyar polgár elégedettségét hozó új fejezetet - fejtette ki.
A szocialisták, akik a Fidesztől örökül vették át az ország irányítását, nem jól sáfárkodtak a rájuk bízott vagyonnal, a nemzet sorsával - tette hozzá - pedig "mi mindent beleadtunk", hogy az ország, a nemzet sikeres legyen, hogy minden magyar, a határon belül, azon túl, méltán büszke lehessen arra, a magyar nemzetközösség része.

Navracsics Tibor szerint a szocialisták kitagadtak sok magyart a nemzet közösségéből; megtanították, hogy milyen kicsinek lenni, kudarcok között élni, milyen az, amikor a környező nemzetek viccelődnek rajtunk.
A politikus kijelentette: le kell zárni ezt a fejezetet, ezt a Fidesznek kell megtennie, mert ez a párt ma Magyarországon a "legerősebb politikai közösség". Hozzátette: nekik kell magukra vállalniuk Magyarország talpra állítását, és talpra is fog állni, ismét Európa vezető nemzetei között lehet, csak jó kormányra van szüksége.
A Fidesz a választások április 11-i első és 25-i második fordulóját közbeeső állomásnak tartja, csak a választópolgárok felhatalmazásával alakít kormányt, és alakítja az ország jövőjét - szögezte le.

Kósa Lajos, a párt alelnöke arról beszélt, hogy nincs más választás: szabadság, és nem erőszak, nem ribillió.

A politikus kiemelte, a szabadság a jog uralma, ha jog van Magyarországon, szabadság is van, és nincsenek bűnözők. A jog utoléri a bűnözőket, hiába kapaszkodnak mentelmi jogokért, kiváltságokért, senki nem menekülhet el a törvények elől egy szabad országban - mondta Kósa Lajos, akinek szavait taps fogadta. Kiemelte: 1848 törvényes forradalom volt, nem az erőszakot hirdették, hanem a szabadságot, a rendet, és a törvényességet. 
Mint mondta: akkor a nemzet legjobbjai kiálltak a szabadságunkért, kiálltak a rendért, nem törni, zúzni akartak, nem indulatból dolgozni, hiszen "tudjuk, az indulat, a szélsőséges indulatok nem tudnak építeni". Ezt a közelmúltból is tudhatjuk - folytatta. Példaként említette a televízió székházának 2006-os ostromát, úgy fogalmazott: az egyik szélsőség elkótyavetyéli, a másik felgyújtja, építeni egyik sem építi. Építeni csak törvényes rend alapján lehet - mondta.

A Fidesz alelnöke az 1848. áprilisi törvényekre utalva felidézte: azokat április 11-én hirdették ki. Április 11-e az a nap, amikor a rendre, a szabadságra, a törvényekre támaszkodó magyar politikai közösség kivívta a polgári demokráciát Magyarországnak. 

Április 11-e a mi napunk, ezt a napot soha nem lehetett kitörölni a magyar alkotmányosságból - mutatott rá Kósa Lajos. Április 11-én győztünk, mindannyian mi magyarok, s április 11-én ezért győznünk kell - tette hozzá a fideszes politikus utalva az országgyűlési választások első fordulójára.

Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) elfogadott és V. Ferdinánd által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította.