Megoldották a hímnős tyúkok rejtélyét

Kutatók azt állítják, megoldották annak rejtélyét, egyes tyúkok miért félig hímként, félig nőstényként látják meg a napvilágot

Minden 10 ezer tyúkból körülbelül egy hermafrodita. A középkorban valószínűleg elégették volna őket, a boszorkányok famulusaiként. Ma viszont ezek a tyúkok fontos fényt vetnek arra,  miként fejlődnek a madarak és talán a hüllők.

Korábban azt hitték, hormonok adják ki az utasítást a sejteknek, hogy hím vagy nőstény specifikus módon fejlődjenek. Ez történik az emlősöknél – többek között az embernél – és ez vezet a másodlagos szexuális jellegzetességek – mint a férfiaknál az arcszőrzet, nőknél a mellek – kifejlődéséhez. 

Ám az Edinburghi Egyetem Roslin Intézetének kutatói azt állítják, felfedezték, hogy a madársejteknek nincs szükségük a hormonok nyújtotta programozásra. Helyette, öröklődően hímek, vagy nőstények, és így maradnak akkor is, amikor elegyedve kötnek ki ugyanabban az állatban. Ez azt jelenti, hogy a hímnős tyúkok teljesen más tollazattal, testformával, és izomstruktúrával rendelkeznek testük két oldalán. Mindez még a tarajt és a sarkantyúkat is érinti. A hím részen nagyobbak lesznek, a nőin kisebbek, mindezt ugyanazon a madáron.

Dr. Michael Clinton, a kutatás vezetője most publikálta a tanulmányt a Nature magazinban. Az eredményei igazi meglepetést jelentettek. Magyarázata szerint, amikor megvizsgálták a madarakat, először arra számítottak, hogy nem félig hím, félig nőstényeket találnak. Azt hitték, hogy csak a test egyik oldalán lesz mutáció. "Aztán kiderült, hogy tényleg hímnősek, és ez megmutatta, hogy a rendszer a madaraknál és emlősöknél különbözik”.

Elméletüket kényes és megerőltető kísérletekkel tesztelték. "Ha nőstény sejteket helyezünk hím testbe, akkor azok integrálódnak a normál szövetekbe, de nőstény sejtekként fognak viselkedni” – mondja Clinton. Abban reménykednek, hogy eredményeiknek azonnali gyakorlati haszna lesz a szárnyas iparban. "Ha megismerjük, milyen különbségek vannak a hím és nőstény azonosságok között, akkor talán nőstény madarakat tenyészthetünk ugyanazon növekedési jellegzetességekkel, melyek a hímekre jellemzőek. Ez növelné a termelékenységet és az élelmiszer biztonságot”.

Ám, amennyiben ugyanezen mechanizmus csökevényei megtalálhatóak az emlősökben - hüllő őseinktől örökölve – akkor a kutatás segíthet megválaszolni az emberi egészség hosszú ideje fennálló rejtélyeit. Például azt, hogy a nők miért élnek hosszabb ideig a férfiaknál, és a férfiakat miért veszélyezteti jobban a szívroham.