Peking szerint a dalai láma meg akarja osztani Kínát

A vallási vezető a tibeti felkelés évfordulóján mondott beszédében azzal vádolta Pekinget, hogy meg akarja szüntetni a buddhizmust

A dalai láma legutóbbi megnyilatkozása újabb bizonyíték arra, hogy meg akarja bontani az etnikai egységet, és meg akarja osztani Kínát - jelentette ki a kínai külügyi szóvivő. A vallási vezető az 1951-ben kitört tibeti felkelés évfordulóján szerdán azzal vádolta Pekinget, hogy a tibeti buddhizmus megszüntetésére törekszik.

"A dalai láma eltorzítja Tibet valóságos helyzetét, támadja és sértegeti a központi kormány Tibet-politikáját, hogy kikürtölhesse a maga függetlenségre vagy félfüggetlenségre irányuló szeparatista követeléseit" - állapította meg Csin Kang, aki szerint az, hogy a dalai láma "Kelet-Turkesztánként" emlegette az északnyugat-kínai hszincsiangi régiót, egyértelműen árulkodó jele a megosztási törekvésnek.

Csin felszólította a dalai lámát, hogy teremtse meg a a központi kormánnyal a kapcsolat és a tárgyalás feltételeit. Megjegyezte: egyetlen ország sem ismeri el az "emigráns tibeti kormányt", egyik sem fogadja el Tibet függetlenségét.

Ezt megelőzően a kínai törvényhozás most folyó ülésszakán részt vevő képviselők is bírálták a dali láma évfordulós beszédét. "Tibetben nincsenek súlyos problémák, mint a dalai láma állítja. - Tibet az elmúlt években jelentős eredményeket ért el különböző területeken" - hangsúlyozta például Padma Csoling, a tibeti autonóm terület kormányzatának nemrégiben megválasztott elnöke. Hozzátette, hogy jelenleg a legfontosabb feladatuknak Tibet további fejlesztését, az ott élők megélhetési körülményeinek javítását tartják.
 

"A tibeti szerzetesekkel és apácákkal mindenütt lehet találkozni Lhászában - nyilatkozott a kínai sajtóban egy másik képviselő, Dordzse Cedrup, Lhásza polgármestere, aki - mint mondta - nem tudja, a dalai láma honnan veszi, hogy Tibetben "börtönviszonyok" uralkodnak, amikor 1959 óta nem járt ott.

"Tibetben több mint 1700 vallási emlékhely van, s a 46 ezer szerzetes és apáca vallásgyakorlását a törvény védi" - hangsúlyozta a lhászai politikus, hozzátéve, hogy a kolostorokhoz utakat építettek, villanyt vezettek be, a 60 év feletti szerzeteseket és apácákat pedig bevonták a nyugdíjazottak körébe.

A Hszinhua hírügynökség - négy szerző, köztük egy tibeti tollából - kutatók véleményét is közlő kommentárt jelentetett meg, amelyben élesen bírálják a dalai lámát és a "száműzetése 51. évfordulóján" elmondott darmszalai beszédének tartalmát.

A dalai láma aggodalma igazán felesleges - olvasható az írás végén, miután részletesen ismerteti, hogy az elmúlt időszakban hány milliárd jüant fektettek be Tibetben környezetvédelmi beruházásokba, kulturális műemlékvédelembe, s egyebek mellett milyen eredményeket értek el az írástudatlanság felszámolása terén vagy az általános életszínvonal emelésében.